„Csehország földrajza” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
35. sor:
===Cseh-medence===
A peremhegységek közti, rombusz alakú, dombsági jellegű Cseh-medence déli, magasabb fekvésű területein óidei kőzetek (túlnyomórészt [[karbon]]–[[perm (időszak)|perm]] kori gránit és gneisz, [[kvarcit]]) alkotta felszínen a lepusztulás nyomán enyhén hullámos tönkfelszín alakult ki. A legmagasabb kiemelkedések közé tartozik a Brdy 862 méter magas, északkelet–délnyugati csapásirányú erdős kvarcitgerince. Keletre a Közép-Cseh-dombság hullámos gránithátsága található. Délnyugaton a Slavkovi-erdő gránittömbje emelkedik az [[Ohře]] folyó árka fölé. A könnyebben lepusztuló rétegeken medencék jöttek létre; ezek voltak az első megtelepedés, majd az iparosítás helyszínei, mint a Plzeňi- vagy a [[České Budějovice]]-i medence. A kultúrtájba mélyen bevágódó folyók ([[Berounka]]) helyenként feltárják a palozoikum elején lerakódott ([[kambrium]], [[szilur]], [[devon (időszak)|devon]]) kőzetekből álló, ősmaradványokban gazdag, úgynevezett [[barrandium]]i{{Wd|Q808821}} rétegeket.{{refhely|Eurföldr}}
 
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
 
A medencét északon kettévágja legalacsonyabb része, az Elba-menti-síkság, amelytől északra már leginkább a kréta időszaki üledékes kőzetek uralkodnak, köztük a jellegzetes „négyzetes homokkő”, amelyen itt is nagyon változatos, szép formákban bővelkedő vidékek jöttek létre. Közülük a leglátványosabb a Szudéták előterében, Jiin város környékén fekvő ún. Cseh Paradicsom. Gyönyörű része a Prachovské skaly sziklalabirintusa. A tájképet fiatal vulkánok is színezik, legszebb a Trosky (514 méter) kettős bazaltkúpja. Ez már a fiatal, újharmadidőszaki szerkezeti mozgások következménye, amely leginkább a medence északnyugati peremén, a Cseh-középhegységben okozott erős tűzhányó-tevékenységet, ahol bazalt-, andezit- és fonolitkúpok, lávatakarók települtek a homokkőaljzatra. A hegységet az Elba látványos antecedens völgyben töri át. Az áttöréstől nyugatra emelkedik a hegység legmagasabb (835 méter) pontja, a Milešovka lakkolitja. Fiatal szerkezeti vonal határozza meg az Érchegység lábánál az Ohře völgyét is, amely mentén a mélyből gyógy- és hévizek törnek fel, rájuk világhírű fürdővárosok, Karlovy Vary (Karlsbad), Mariánské Lázně (Marienbad) és Františkovy Lázně (Franzensbad) települtek.{{refhely|Eurföldr}}