„Iliasz” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 31.171.224.126 (vita) szerkesztéséről Bináris szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
1. sor:
{{nincs forrás}}
{{egyért2|az eposzról|Iliász (keresztnév)}}
{{Irodalmi mű infobox | név = Iliasz
| alcím =
17 ⟶ 19 sor:
| külső hivatkozás = [http://mek.oszk.hu/00400/00406/html/ Az Iliasz a MEK-ben]}}
Az '''
== Történeti háttere ==
32 ⟶ 34 sor:
Bár csak feltételes módon, de ma már vannak elképzelések arról, hogy a trójai háború történeti dokumentumokban is említésre kerül, szereplői feltűnnek a [[hattuszasz]]i levéltár [[ékírás]]os levelezésében. Az óvatosságra azért van szükség, mert egy történelmi esemény és az arról fél évezreddel később keletkezett költői mű közti közvetlen kapcsolatokról van szó. Ennek ellenére is rengeteg kapcsolódási pont mutatható ki a [[Tavagalavasz]] és [[Manapa-Tarhuntasz]] által írt levelek, valamint az [[Alakszandusz-szerződés]] és a trójai háború között. Ha ez így igaz, a trójai háború egészen pontosan behatárolható módon [[III. Hattuszilisz hettita király|III. Hattuszilisz]] és [[III. Tudhalijasz hettita király|III. Tudhalijasz]] uralkodása alatt, i. e. 1245 és i. e. 1230 között játszódott le. A hosszú háborús periódus magyarázatot adhat a trójai háború 10 éves időtartamának motívumára is.
Ebben az időben a [[Hettita Birodalom]] szétzilálódott, két önálló hatalmi centrumra, Hattuszaszra és [[Tarhuntasszasz]]ra esett szét. [[Anatólia]] nyugati területein már hosszú idő óta problémát okoztak a görög törzsek, mindenekelőtt az [[Ahhijava]] néven említett királyság, amely szinte bizonyosan az [[akhájok]]at takarja. Ahhijaváról azt tudni, hogy anatóliai exklávéjának központja [[Millavanda]] volt, de maga az állam a „tengeren túl” helyezkedett el. A földrajzi viszonyok figyelembe vételével nem zárható ki, hogy az anyaország ez esetben a görög szárazföld volt, Ahhijava pedig Mükénével azonos.
[[Tavagalavasz]] – aki sok borsot tört a hettiták orra alá – talán közvetlenül azonosítható az [[orkhomenosz]]i [[Eteoklész (Andreusz fia)|Eteoklésszel]], de a név mindenképp rokon. Orkhomenoszi királyok ez időben éppen Mükéné királyai is lehettek. Ahhijava nagy jelentőségét mutatja, hogy a hettita királyokkal azonos rangban említették királyaikat és a ''nagy király'' címet adták nekik. Ahhijava egyik név szerint említett királya ''Atriyaš'', ami [[Atreusz]] nevével vonható párhuzamba, [[Agamemnón]] apjának nevével. [[Priamosz]]t általában egy ''Pariyamuwa'' [[luvi nyelv|luvi]] személynévvel hozzák összefüggésbe, míg [[Parisz]] görög neve Alexandrosz volt, aki talán azonos az Alakszandusz-szerződést megkötő személlyel. Vilusza utolsó uralkodója [[Valmusz]] volt, aki Millavandában keresett menedéket, miközben abban bízott, hogy III. Tudhalijasz visszahelyezi trónjára, ahogyan az eposzban [[Aineiasz]] menekült Trójából a nép maradékával.
| |||