„Csehország földrajza” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
47. sor:
==Vízrajza==
Csehország három tenger, az [[Északi-tenger|Északi-]], a [[Balti-tenger|Balti-]] és a [[Fekete-tenger]] [[vízgyűjtő terület]]ének határán fekszik. Vizeinek nagy része az Északi, illetve a Fekete-tengerbe folyik az [[Elba (folyó)|Elba]] és a [[Duna]] révén, csak az [[Odera]] szállítja az Ostravai-medence
Csehország legnagyobb folyója az Elba, legmagasabb forrása 1384 méteren fakad az Óriás-hegységben. 384 km-t tesz meg Csehországban, mielőtt német területre lépne. Jobb oldali mellékfolyói túlnyomórészt a Szudéták vizeit gyűjtik össze.{{refhely|Szombathy|35. o.}}
56. sor:
A már egyesült Moldva és Elba legjelentősebb bal parti mellékfolyója az [[Ohře]], ismert német nevén ''Eger'' (ejtsd Éger), ami az [[Érchegység]] vizeit gyűjti össze.{{refhely|azonos=Sz36}}
Az [[Odera]] (''Odra''), [[Olomouc]] közelében, a nevét viselő Odera-hegységben ered. Jobb oldali mellékfolyója, az [[Ostravice]] a Morva–Sziléziai-Beszkidek, balján pedig az [[Opava]] pedig a [[Jeszenik-hegység]] vizeit gyűjti össze.{{refhely|azonos=Sz36}}
A [[Morva (folyó)|Morva]] a Szudétákban fakad, délre vezető 358 km-es útján felveszi [[Morvaország]] vizeinek legnagyobb részét és [[Dévény]]nél ömlik a Dunába. Jelentősebb mellékfolyója az Ausztria és Csehország határán kanyargó [[Thaya]] (cseh neve ''Dyje'').{{refhely|azonos=Sz36}}
==Jegyzetek==
| |||