„Nepál” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
167. sor:
* ''Langtang Nemzeti Park'': a Himalájában az első nemzeti park volt. Ez van legközelebb Katmanduhoz. A természeti környezet megőrzése mellett azzal egyenrangú célja a hagyományos nepáli életforma bemutatása.
* ''[[Szágarmantha Nemzeti Park]] ([[Csomolungma|Mount Everest]])'': területéhez több más igen magas hegy tartozik. A természeti [[világörökség]] része.
* ''[[Csitván Nemzeti Park]]'': az úgynevezett Belső
* ''Sej Phokszundo Nemzeti Park'': Nepál legnagyobb területű nemzeti parkja.
{{fő|Nepál védett területei}}
197. sor:
A történelmi Nepál régiója a mai államnál lényegesen nagyobb. A [[Tibet]]be vezető hágók birtoklásáért folyó egymást követő háborúkban a nepáliak visszavonulásra és súlyos jóvátétel fizetésére kényszerültek a tibetiek részére.
A Nepál határai mentén fekvő kisebb államok birtokáért Nepál és a [[Brit Kelet-indiai Társaság]] rivalizált. Ez vezetett az angol-nepáli háborúhoz (1815-16). A háborút követő béke területi katasztrófát jelentett Nepál számára. [[Szikkim|Sikkim]] és a [[Terai|Tarai]] vidéke a Társaság birtokába került.
A következő évek a királyi családon belüli frakcióharcok az instabilitás periódusát hozták. 1846-ban kiderült, hogy a királynő a gyorsan növekvő hatalmú hadvezér, [[Jung Bahadur Rana]] elmozdítását tervezi. Ekkor fegyveres összeütközés tört ki a katonaság és a királynőhöz hű emberek között. Jung Bahadur Rana győztesen került ki a harcból és megalapította a Rana-dinasztiát, több száz herceget és főnököt pedig kivégeztek az országban. A király hatalma névlegessé vált, a miniszterelnök tisztsége örökletes lett és a tényleges hatalom birtokosává lett. A Ranák britpárti politikát folytattak, segítséget nyújtottak 1857-ben a [[szipoj-lázadás]] leverésében (és később mindkét világháborúban). A [[Terai|Tarai]] bizonyos részei a britek békés gesztusaként visszakerültek Nepálhoz (hálából a szipoj lázadás idején és az India feletti brit uralom helyreállításához nyújtott segítségért). 1923-ban [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] és Nepál formálisan is barátsági szerződést kötött, ezzel Nagy-Britannia elismerte Nepál függetlenségét.
Az 1940-es évek végén az újonnan kialakult demokratikus irányzatú mozgalmak és politikai pártok kritikával illették a Ranák autokratikus uralmát. Közben [[Tibet]]ben megerősödött a [[kína]]i hatalom az 1950-es években, ellensúlyként [[India]] katonai segélyt nyújtott északi szomszédjának, hogy megelőzze Nepálban a kínai befolyást. India támogatta ''Tribhuvan'' királyt, aki 1951-ben lépett trónra, és az új kormányt, amely leginkább a Nepáli Kongresszus Párt tagjaiból állt. Ez véget vetett a Ranák hegemóniájának a királyságban. A király és a kormány közötti hatalmi harc évei után a király 1959-ben bevezette a pártnélküli [[panchayat]] rendszert. Így kormányozták Nepált 1989-ig, amikor a ''"Jan Andolan"'' (Népmozgalom) alkotmányos reformokra kényszerítette a monarchiát és 1991 májusában többpárti parlament alakult.
| |||