„Transzfer RNS” változatai közötti eltérés

A '''transzfer RNS''', röviden '''tRNS''' nélkülözhetetlen szerepet játszik a [[fehérjeszintézis]] során. A tRNS molekula (transzfer RNS), mint neve is mutatja, egy [[ribonukleinsav]]-típus (létezik még [[hírvivő RNS|messenger RNS]], [[riboszomális RNS]], [[small nuclear RNS]], [[guide RNS]], [[micro RNS]]). A [[DNSRibóz]]on (biológia)|DNSés [[foszforsav]]-tőlon eltérőenkívül [[adenin]], [[guanin]], [[citozin]] és [[uracil]] bázisokat tartalmaz. Ez utóbbi a [[dezoxiribonukleinsav]]ban található [[timin]]t helyettesíti. Alakja sematikusan egy kereszthez hasonlítható, amelyet részlegesen bázispárosodott és egyszálú szakaszok alakítanak ki. A molekula „feltöltött” állapotában a kereszt csúcsához kötve egy [[aminosavak|aminosav]] található. Attól függően, hogy milyen aminosavat képes az adott tRNS megkötni, több mint 20-féle típust különböztetünk meg. A kereszt alján található az [[antikodon]]t tartalmazó [[antikodon hurok]], amely az [[hírvivő RNS|mRNS]] (hírvivő vagy messenger RNS) [[kodon]]jaival képes [[bázispárosodás]]ra. Ennek a [[fehérjeszintézis]] során van kiemelt szerepe.

A fehérjeszintézis során – a [[genomi DNS]]-ről kiíródó mRNS-t tervrajzként használva – a [[riboszóma]] aminosavakat rögzít egymáshoz, megfelelő sorrendben, [[peptidkötés]]eken keresztül. Ebben a folyamatban a tRNS az aminosavak szállítását végzi.

A folyamat első lépéseként az aminosavat egy [[aminosav transzferáz]] nevű enzim köti specifikusan a tRNS-re, amely ezután egy [[lánchosszabbító fázis]]ban lévő riboszómához igyekszik kötni. Ennek feltétele, hogy kodon-antikodon párosodás jöjjön létre az átíródó mRNS soron lévő kodonja és a tRNS antikodon hurka között. Elsőként a kis riboszomális alegység „A site”-ra (Aminosavaminosav hely) kötődik, miközben az antikodon hurok bázispárosodik az mRNS éppen leolvasott kodonjával. Amennyiben ez a lépés nem megy végbe (mert nem a megfelelő tRNS került sorra), a tRNS leválik a riboszómáról és egy másik kerül a helyére. Az antikodon és a kodon között végbement sikeres bázispárosodás esetén egy a riboszómán található rRNS által katalizálva – peptidkötés jön létre az „A site” mögött található, „P sitesite”-hoz”hoz (Peptidpeptid hely) kötött tRNS-en elhelyezkedő aminosavval. Ezután a kis riboszomális alegység egy GTP ([[guanozin-trifoszfát]]) hasítási energiáját felhasználva elmozdul és ezalatt az „A site”-on található tRNS a „P site”-ra, míg az előzőleg itt elhelyezkedő tRNS az „E site”-ra (Exitexit vagy kilépő hely) kerül, ahonnan leválik a riboszómáról.

Fontos kiemelni a metionin-tRNS-t, amelyből két félét tartalmaz a sejt. Az [[iniciátor tRNS]] egy speciális Met-tRNS, amely a [[fehérjeszintézis]] iniciációja során elsőként kerül a riboszómára. [[Eukarióták]]nál többnyire, míg [[prokarióták]]nál minden esetben, a fehérje első aminosava egy [[methioninmetionin]], amelyet egy iniciátor Met-tRNS szállít a riboszómára, még az elongációt megelőző iniciációs fázisban. Az elongáció során szükséges további metioninokatmetionineket azonban nem ez a tRNS szállítja, hanem egy erre „szakosodott” típus.