Főmenü megnyitása

Módosítások

+
{{Építmény infobox
| név = Kapu utcai kapu
| kép = BVModel PortPortica2.jpg
| képaláírás = A kapu a 17. századi Brassó makettjén
| hely = [[Brassó]] {{zászló|Románia}}
| építés éve = [[14. század]]
| rekonstrukciók évei = [[1524]], [[1725]]
| pozíciós térkép = Brassó belváros
}}
A [[Brassó|brassói]] '''Kapu utcai kapu''' ({{ny-ro|Poarta Principală}}, {{ny-de|Purzenthor}}) a [[Kapu utca]] északkeleti végén helyezkedett el; a középkori [[Brassó várfalai és bástyái|városerőd]] egyik legelsőként épített és egyik legnagyobb városkapuja volt. A 14. század második felében építették, a legelső várfalakkal együtt; a 16–17 századok folyamán bevehetetlen erődítmény-komplexummá nőtte ki magát. Utoljára 1734-ben töltött be védelmi szerepet, ésmajd miután egy földrengésben megrongálódott, 1857-ben bontották lelebontották.
 
==Elnevezése==
Kezdetben egyszerűen Főkapunak nevezték (románul ''Poarta Principalăfőkapunak'') nevezték.<ref name=pav>{{cite book refhely|last=Pavalache |first=Dan |title=Cronică ilustrată de Brașov |year=2015 |page=163. o.|publisher=Haco International |location=Vidombák |isbn=9789737706355 |languageazonos=románP163}}</ref> A hozzá tartozó Üstkészítők utcájautca idővel felvette a ''Kapu utca'' (''PurzengassePlatea Porticae'', 1522; ''Portzengasse'', 1525) nevet, így meghonosodott a ''Kapu utcai kapu'' elnevezés. Német neve ''PurzenthorPurzentor'', ez a latin ''porta'' (kapu) [[Erdélyi szász nyelv|szász]] ''Purzen'' elferdítéséből és a német ''thortor'' (kapu; régiesen ''thor'') szavakból tevődik össze.<ref>{{cite newsA |first=Gernotkapu |last=Nussbächeradta |title=Diea Zweinevét Purzena |url=http://forumkronstadt.ro/karpatenrundschau-artikel/artikel/die-zwei-purzen/középkori |publisher=Karpatenrundschauváros egyik fertályának is (''Quartale Portica'').{{refhely|date=20101202Nussbächer|123–128. o.|accessdateazonos=20170131 N123}}</ref>
 
''Porta Moldavica'' (Moldvai kapu) néven is említik, mivel egy 1602-es rendelet (''Acta et Decreta Centrum Virorum'') értelmében a [[moldva]]i kereskedők csak ezen a kapun léphettek be a városba, és ezen keresztül hagyhatták el azt.<ref>{{cite book refhely|last=Jekelius Pavalache|first=Erich208. |authorlink=Erich Jekelius |title=Das Burzenland III/1 |year=1928 |publisher=Verlag Burzenlander Sachsischen Museum |location=Brassó |language=németo.}}</ref> Orbán Balázs ''Nagyutca-kapunak'' nevezi.<ref>{{cite book |author=Orbán Balázs |authorlink=Orbán Balázs (író) |title=[[A Székelyföld leírása]] |series=VI. Barczaság |chapter=XVIII. Brassó belvárosa: Brassó överőde |year=1868 |publisher=Ráth Mór |location=Pest}}</ref>
 
==Története==
A 14. század első felében a [[Brassó történelmi központja|Brassó központját]] sáncok, cölöpfalak, és tornyok védték. A kőből épült várfalak első vonalát valószínűleg a 14. század második felében, [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] uralkodása idején kezdték építeni. Az északkeleti várfalba két kapu épült, a Kapu utcai kapu és a [[Kolostor utcai kapu]], melyek ekkor még egyszerű, erődítés nélküli bejáratok voltak, felettük őrtoronnyal. 1395-ben [[Zsigmond magyar király]] javasolta a várfalak megerősítését a török fenyegetettség és a tűzfegyverek fejlődése miatt. Később egy második várfalat is emeltek, a kapu pedig idővel egy bástyával, toronnyal ellátott valóságos erődítmény-komplexummá vált.{{refhely|azonos=N123}}{{refhely|Pavalache|65–66. o.}}
Brassó erődítmény-rendszerét a 14. század második felében, [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] uralkodása idején kezdték építeni; az első védművek sáncokból, cölöpfalakból, és tornyokból álltak. Ekkor épül meg az első két északkeleti kapu, a Kapu utcai kapu és a [[Kolostor utcai kapu]].<ref>{{cite book |last=Nussbächer |first=Gernot |title=Caietele Corona |series=1 |year=2002 |publisher=Aldus |location=Brassó |isbn=9789739314787}}</ref> 1395-től [[Zsigmond magyar király]] felhívására erős, kőből épült várfalakat emeltek, melyek a 15. század első felében készültek el.<ref>{{cite book |last=Nistor |first=Minerva |title=Brașovul in izvoare cartografice și iconografice |year=1976 |publisher=Cumidava |location=Brassó}}</ref> Az 1519-es tűzvész elpusztította a kaput és a Kapu utca nagy részét; ezeket 1522–1524 között építették újjá. 1535-ben felépítették a kapu tornyát, melyre 1537-ben [[Óra (eszköz)|órát]] helyeztek; ez volt a harmadik toronyóra Brassóban, a [[Fekete templom]] és a [[Régi brassói városháza|Városháza]] órái után. Az óra számlapjának freskóit [[Gregorius (festő)|Gregorius]] készítette.<ref name=pav/>
 
1519 májusában egy tűzvész megrongálta a kaput és a környező utcák ([[Kapu utca]], [[Szent János utca (Brassó)|Szent János utca]], [[Michael Weiss utca|Apáca utca]]) egy részét. A kapubástyát 1522–1524 között építették újjá, 1535-ben pedig felépítették az új kaputornyot.{{refhely|azonos=N123}} A toronyra 1537-ben [[Óra (eszköz)|órát]] helyeztek; ez volt a harmadik toronyóra Brassóban, a [[Fekete templom]] és a [[Régi brassói városháza|Városháza]] órái után. Az óra számlapjának freskóit [[Gregorius (festő)|Gregorius]] készítette.{{refhely|azonos=P163}}
1613-ban megerősítették a bástyákat, [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] esetleges ostromától tartva. 1651-ben újjáépítették a tornyot. Ugyanebben az időszakban egy keskenyebb védőfalat is emeltek, mely közrezárta a ''Csizmadia-[[zwinger]]t''.
 
1613-ban megerősítették a város védműveit, [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] esetleges ostromától tartva. A kaput 1613 májusa és augusztusa között lezárták a forgalom elől, amíg új sáncot és felvonóhidat készítettek. 1640 körül a Kapu utcai kapu és a Kolostor utcai kapu közé egy harmadik védőfalat is emeltek (korábban itt tövises növényekkel befutott védősánc volt), melyet az [[Ötvösök bástyája]] védett. 1650–1651 között újjáépítették a kaputornyot. Az arannyal befuttatott toronygombban egy okmányt is elrejtettek, mely tartalmazta a városi méltóságok neveit, továbbá a [[Törcsvári uradalom]] megszerzésének okiratát.{{refhely|azonos=N123}}
Az 1650-es, 1689-es, 1718-as földrengések és tűzvészek megrongálták a kaput. 1724–1725 között ismét újjáépítették a kapubástyát és az erődítményeket, azonban az 1802. október 6-i [[földrengés]] helyrehozhatatlanul megrongálta azokat. 1857-ben lebontották a kaput és hozzá tartozó falakat. A helyén később felépítették a Gyertyánfy- és a Bachmeyer-házakat, a [[Kertsch-villa|Kertsch-villát]] (ennek a helyén áll ma a ''Modarom'' épület), a Magyar Ipariskolát (jelenleg a [[Căile Ferate Române|CFR]] regionális igazgatósága), és a Magyar Kereskedelmi Akadémiát (jelenleg a [[Transilvania Egyetem]] szárnya).
 
Az [[Brassói tűzvész|1689-es tűzvész]] megrongálta a kaput. 1718-ban leégett a kaputorony, és bár 1724–1725 között újjáépítették, 1728-ban ismét leégett. A kapu utoljára 1734-ben töltött be védelmi szerepet, mikor egy török betöréstől tartva megerősítették a védműveket. Ezután azonban elhanyagolták, és az 1802. október 6-i [[földrengés]] helyrehozhatatlanul megrongálta, így 1857-ben lebontották a kaput és hozzá tartozó falakat. A kaputorony gombját először a [[Johannes Honterus líceum]]ban állították ki, majd a [[szászveresmarti erődtemplom]] tornyán helyezték el.{{refhely|azonos=N123}}
 
AzA 1650-es,kapu 1689-es, 1718-as földrengések és tűzvészek megrongáltáklebontásával a kaput.Kapu 1724–1725utca közötttovább ismétterjeszkedett újjáépítettékészak afelé; kapubástyátitt és az erődítményeket,építették azonbanfel az 1802.új október 6-i [[földrengés]] helyrehozhatatlanul megrongálta azokat. 1857-ben lebontották a kaput és hozzá tartozó falakat. A helyén később felépítettékvárosházát, a Gyertyánfy- és a Bachmeyer-házakat, a [[Kertsch-villa|Kertsch-villát]] (ennek a helyén áll ma a ''Modarom'' épület), a Magyar Ipariskolát (jelenleg a [[Căile Ferate Române|CFR]] regionális igazgatósága), és a Magyar Kereskedelmi Akadémiát (jelenleg a [[Transilvania Egyetem]] „N” szárnya).{{refhely|Aldea|70. o.|azonos=A70}}
 
==Leírása==
A kapu voltaképpen egy száz méter hosszú, bevehetetlen erődítmény-komplexum volt. Egy átjáró volt a szekerek, kettő a gyalogosok számára. A városon kívülről a külső bástyábabástya fő bejáratához egy [[felvonóhíd]]on lehetett bejutni (ez''pons aczwg'') jelenlegilehetett Modarom épület helyén volt)eljutni, mely a várfal körüli vizesárok fölött vezetett át.; Aa patkóbejáratot alakúa külsőfelvonóhídon bástyakívül udvarábólegy asíneken középsőmozgó, kapunkétszárnyú keresztülvasalt lehetetttölgyfakapu továbbhaladniis védte. A középsőgyalogosok kapuszámára megközelítőlegegy akisebb jelenlegiajtó CFR-épületis helyén álltvolt, fölöttemelyhez voltegy azgyaloghídhoz őrszobatartozó ésmozgóhíd a(''parvus fegyverraktár.pons Innen egy hosszú, fedett folyosófal'') vezetett. aA belsőKapu kapuig,utcai melycsatorna körülbelülvizesárokba aömlő Kapunyílását utcaegy éskettős a Barátok utcájavasrács (ma ''Str. Mihail Sadoveanuschossdor'') kereszteződésénélvédte, állt.<ref>{{citehogy bookaz |last=Rothellenség |first=Haraldezen |authorlink=Haraldaz Rothúton |title=Kronstadtse inhatolhasson Siebenbürgenbe |subtitle=Eine kleine Stadtgeschichtea városba.{{refhely|year=2010 Jekelius|publisher=Böhlau Verlag82–83. o.|locationazonos=Köln |language=német |isbn=9783412206024J82}}</ref> A kapubástya mellett a várfal két méter széles és hat méter magas volt.
 
A patkó alakú bástya (''Torbastei'') a jelenlegi Modarom épület helyén volt. Belsejében kétszintes faállványzat segítette a védőket, ahonnan elérhették a lőréseket és a forró folyadékok leöntésére alkalmas nyílásokat. A bástya udvarából a középső kapun keresztül lehetett továbbhaladni; ez megközelítőleg a jelenlegi CFR-épület helyén állt, fölötte volt az őrszoba és a fegyverraktár. Innen egy hosszú, fedett, mindkét végén vasalt kapuszárnyakkal lezárható folyosó vezetett a kaputoronyig, mely körülbelül a Kapu utca és a Barátok utcája (ma ''Str. Mihail Sadoveanu'') kereszteződésénél, a 14. századi eredeti kapu helyén állt. Az említett kapuszárnyakon kívül az útvonalat csapóráccsal (''valva fal'') is le lehetett zárni; a rácsok a végükön vasalt tölgyfagerendákból álltak, és függőleges járatokban mozogtak.{{refhely|azonos=N123}}{{refhely|azonos=J82}}
 
A kapubástya mellett a várfal két méter széles és hat méter magas volt.{{refhely|azonos=A70}} 1562-ben a fegyverraktárban 22 prágai ágyút, 50 mordályt, és 46 szakállas puskát számláltak (''22 Prager, 50 Hoken (Büschen) und 46 Handrör''); így ez volt a legerősebben védett városkapu.{{refhely|azonos=N123}}
 
==Jegyzetek==
 
==Források==
*{{hely|Aldea}} {{cite book |last=NussbächerAldea |first=GernotVasile |authorlinktitle=GernotCrâmpeie Nussbächerdin |title=AusBrașovul Urkundende undieri Chronikenși azi |year=19812016 |publisher=KriterionHaco International |location=BukarestVidombák |language=németromán |isbn=97897326014409789737706416}}
*{{hely|Jekelius}} {{cite book |last=AldeaJekelius |first=VasileErich |titleauthorlink=CrâmpeieErich dinJekelius Brașovul|title=Das deBurzenland ieri și azi |pages=70III/1 |year=20161928 |publisher=HacoVerlag InternationalBurzenlander Sachsischen Museum |location=VidombákBrassó |language=román |isbn=9789737706416német}}
*{{hely|Pavalache}} {{cite book |last=Pavalache |first=Dan |title=Cronică ilustrată de Brașov |year=2015 |publisher=Haco International |location=Vidombák |isbn=9789737706355 |language=román}}
*{{cite news |url=http://www.monitorulexpres.ro/?mod=monitorulexpres&p=portile_istoriei&s_id=127392 |title=Cele șapte porți ale Brașovului |accessdate=20170131 |last=Onciu |first=Camelia |date=20130607 |publisher=Monitorul Expres}}
*{{hely|Nussbächer}} {{cite book |last=Nussbächer |first=Gernot |authorlink=Gernot Nussbächer |title=Aus Urkunden und Chronicken |series=13 |year=2013 |publisher=Aldus |isbn=9789737822710 |location=Brassó |language=német}}
 
{{Brassó erődítményei}}