„Elbasan” változatai közötti eltérés

A korszak politikai és közművelődési szempontból egyaránt egyik legjelentősebb eseménye az 1909-es [[elbasani kongresszus]] volt. A szeptember 2. és 9. között lezajlott eseményen harmincöt albán értelmiségi jelent meg főként Dél- és Közép-Albániából azzal a céllal, hogy megvitassák az albán nyelvű közoktatás helyzetét.{{refhely|Pearson 2004|:7.;|Elsie 2010|:178.;|Bakiu 2014|:144.;|Vickers 2014|:57.}} Egyfelől jóváhagyták az előző évi [[manasztiri kongresszus]]{{Wd|Q1290184}} döntését a latin betűs [[albán ábécé]] bevezetéséről, másfelől elkötelezték magukat a tanítóképzés intézményi kereteinek megteremtése mellett.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:139.;|Jelavich 1996|:II/83.;|Pearson 2004|:7.;|Jacques 2009|:316.;|Vickers 2014|:57.}} Törekvéseiket siker koronázta, az első albán tannyelvű [[Aleksandër Xhuvani Egyetem|Tanítóképezde]] (Shkolla Normale) Elbasanban nyitotta meg kapuit 1909. december 1-jén, első igazgatója [[Luigj Gurakuqi]] lett, tanárai között volt [[Sotir Peci]] és [[Hafiz Ibrahim Dalliu]]{{Wd|Q16357420}}.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:139.;|Pearson 2004|:8.;|Jacques 2009|:316–317., 368.;|Elsie 2010|:xxxiii., 178.;|Bakiu 2014|:144., 148.;|Vickers 2014|:57.}} Az eredmények ellenére az elbasani kongresszus utóhatása nem volt zökkenőmentes. A latin betűs albán ábécé bevezetése ellen tiltakozva 1910 februárjában az elbasani hodzsák fellázították a helyi lakosságot, de keresztény és muszlim résztvevőkkel 7 ezres ellentüntetés alakult ki, ami elejét vette a további tiltakozásoknak.{{refhely|Pearson 2004|:10.;|Jacques 2009|:318.}} A Tanítóképezde sorsa sem alakult kedvezően: az anyagi nehézségek mellett 1910 második felében az ifjútörök kormány iszlámellenességre hivatkozva betiltatta az iskolát, valamint az albán nyelvű ''Tomorri'' hetilapot, emellett a város és az iskola szervezésében oroszlánszerepet vállaló Lef Nosit rövid időre száműzték.{{refhely|Pearson 2004|:17.;|Jacques 2009|:268–269., 437.}} (Az iskola később folytatta működését, 1921-től mint középfokú, 1971-től mint felsőfokú tanintézet, jogutódja napjainkban az elbasani [[Aleksandër Xhuvani Egyetem]].{{refhely|Pearson 2004|:159.;|Jacques 2009|:544., 597.}})

*{{Horgony|Shkolla Normale}}Az 1909 decemberében a városban megnyílt első albán tanítóképző intézet, a [[Aleksandër Xhuvani Egyetem|Tanítóképezde]] (Shkolla Normale) első igazgatója [[Luigj Gurakuqi]] volt, első tanárai közé tartozott [[Hafiz Ibrahim Dalliu]]{{Wd|Q16357420}}, [[Hilë Mosi]]{{Wd|Q3303611}}, [[Lef Nosi]] és [[Sotir Peci]].{{refhely|Jacques 2009|:368.;|Elsie 2010|:98., 312., 334., 350.}} Története későbbi szakaszaiban is több neves tanár oktatott az intézet falai között, például 1933-tól [[Zef Kolombi]]{{Wd|Q4228314}} festőművész,{{refhely|Elsie 2010|:237.}} 1935-től [[Eqrem Çabej]]{{Wd|Q3055890}} nyelvész, a [[Tiranai Egyetem]] későbbi rektora,{{refhely|Elsie 2010|:67.}} az 1930-as évek második felében [[Namik Resuli]]{{Wd|Q16011318}} nyelvész,{{refhely|Elsie 2013|:385.}} 1946-ban [[Et’hem Haxhiademi]]{{Wd|Q13038719}} költő, drámaíró.{{refhely|Elsie 2010|:186.}} Az intézményben végezte tanulmányait többek között [[Fadil Hoxha]]{{Wd|Q125791}} politikus, [[Qemal Haxhihasani]]{{Wd|Q7267382}} folklorista és [[Kasëm Trebeshina]] író.{{refhely|Métais 2006|:300.;|Elsie 2010|:187., 450.}}