Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
}}
 
A '''''Dimetrodon''''' ([[görög nyelv|görög]] „két sor fogú”) [[ragadozók|ragadozó]] [[Pelycosauria|pelycosaurus]] [[Nem (rendszertan)|nem]] volt a [[Perm (időszak)|perm]] [[földtörténet]]i [[Időszak (földtörténet)|időszakban]], amely mintegy 280 millió évvel ezelőtt ([[mya (időegység)|mya]]) jelent meg, és mintegy 265 mya tűnt el.
 
A hátán feszülő, rajzokon látványosan ható nagy bőrvitorla ismert ősállattá teszi, és emiatt gyakran említik a [[dinoszauruszok]] között, pedig nem volt dinoszaurusz (a pelycosaurusok jóval korábbi fejlődési fázist képviselnek). Gyakran megjelenik az ősállatokat szerepeltető filmekben. Az [[emlősök]]kel közelibb rokonságban áll, mint a valódi [[hüllők]]kel ''(Sauropsida)'', a dinoszauruszokkal, a [[gyíkok]]kal vagy a [[madarak]]kal.
 
Fosszíliáit [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] és [[Európa|Európában]] találták meg.
== Leírása ==
[[Fájl:Dimetrodon NT2 small.jpg|bélyegkép|balra|A ''Dimetrodon'' rekonstrukciója szabadon lévő csigolyavégekkel]]
Korában a ''Dimetrodon'' [[csúcsragadozó]] volt, az egyik legnagyobb testű szárazföldi állat. Hossza elérhette a 4,6 métert.<ref name=BRMH01>{{cite journal |last=Berman |first=D.S. |author2=Reisz, R.R. |author3=Martens, T. |author4= Henrici, A.C. |year=2001 |title=A new species of ''Dimetrodon'' (Synapsida: Sphenacodontidae) from the Lower Permian of Germany records first occurrence of genus outside of North America |journal=Canadian Journal of Earth Sciences |volume=38|issue=5 |pages=803–812 |doi=10.1139/cjes-38-5-803 |url=http://www.stuartsumida.com/BIOL680-09/BermanEtAl2001.pdf}}</ref> Nevét azért kapta, mert koponyájában két párhuzamos, más-más funkciót ellátó fogsor helyezkedett el, a [[hüllők]]től eltérően. Négy lábon járt, valószínűleg hasonlóan, mint a mai [[gyíkok]], és hosszú farka volt.
 
=== A hátvitorla ===
Különlegessége a hátán a meghosszabbodott csigolyákból és bőrből kifejlődött vitorla. (Ilyenilyen hátvitorlájuk más pelycosaurus csoportoknak is volt, mint például az [[Edaphosaurus]].). Valószínűleg az állat hőmérsékletszabályozásában lehetett szerepe, ami segített, hogy zsákmányállatainál könnyebben alkalmazkodjon a magasabb és az alacsonyabb hőmérsékletekhez, és ezáltal meghosszabbodjon a vadászatra fordítható idő is. Lehet, hogy a hátvitorla az udvarlásban és a vetélytársak elriasztásában is szerepet játszott. Bramwell és Fergett 1973-ban úgy számította egy tanulmányban, hogy egy 200 kilogrammos Dimetrodon számára a hátvitorla nélkül 205 percig tartott volna, hogy testhőmérséklete 26&nbsp;°C-ról 32&nbsp;°C-ra melegedjék fel, a vitorlával viszont 80 percbe.<ref>{{cite journal |last=Bramwell |first=C. D. |authorlink= |coauthors= Fellgett, P.P. |year=1973 |month= |title= Thermal regulation in sail lizards|journal= [[Nature (journal)|Nature]]|volume=242 |issue= |pages=203-205 |id= |url=http://www.nature.com/nature/journal/v242/n5394/abs/242203a0.html |accessdate=2007-03-29 |quote= }}</ref>
 
== Képek ==
463

szerkesztés