„Kognitív tudomány” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
26. sor:
A kognitív pszichológia az emberi megismerés tanulmányozását állítja előterébe, azt kutatja hogy az ember mint élőlény hogyan képezi le a világot, mi módon látja, miként éli meg azt. A világról milyen reprezentációt hoz létre. A megismerést egyetlen közös folyamatként kezeli, az információfeldolgozási-felfogási elmélet szerint a külvilág ingerei egyre elvontabb reprezentációkként képződnek le.<ref>Broadbent 1958.</ref>
Így ismét az ember belső mechanizmusaira tereli a figyelmet, de nem használja már az [[introspekció]]t a megismerés eszközeként, helyette egyik fő vizsgáló módszere a modellálás.
 
A percepció, azaz észlelés rendkívül összetett folyamat, melyet az érzékelés, mint biológiai folyamat alapoz meg. Az észlelés és az érzékelés nem egyszerű szinonimája egymásnak, ugyanis a érzékelés során a fizikai jelek az agy számára feldolgozható jelekké alakulnak át, míg az észlelés során az érzékleti mintákhoz környezeti ingereket rendelünk. Az észleléselméletek a korai kognitív pszichológia fő tárgyát képezték, és több elképzelés is született az 1970-es évektől kezdődően. Ezek közül a legjelentősebb a tükrözéselmélet, amely Kardos Lajos nevéhez fűződik.
 
[[Kép:Brain animated color nevit.gif|thumb|left|Az agy lobuláris felépítése]]
33 ⟶ 35 sor:
A kognitív pszichológia egyik kulcsfogalma a [[reprezentáció]]. A világot leképező modellek szimbólumokból építkeznek és ezek dinamikus kapcsolatainak összessége alkot egy reprezentációt.
Ilyen például a [[kognitív térkép]], amely a téri világ leképzését jelenti, ami által az állat tájékozódni képes. Ilyen továbbá a [[főemlősök]]nél már megtalálható egyedi eseményekre vonatkozó reprezentációs rendszer, ahol még a leképzett elemek és belső szimbólumok között analógiás összefüggések vannak. És valószínűleg az egyik legmagasabb szintje az embernél, a beszéd megjelenésével kialakult propozicionális reprezentáció, amely lehetővé tehette a reprezentációs rendszerek összeköttetését.
 
A kognitív pszichológia fő kérdéskörei a következők: Észlelés és figyelem,pszichofizika, látás, hallás, nyelv, tanulás, emlékezet, tudás, intelligencia, tudat, gondolkodás.
 
==== A kognitív pszichológia története ====
62 ⟶ 66 sor:
* http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/pszich_kog/kognitivpszi.htm
* http://www.cogsci.bme.hu/csaba/cikkek_magyar_kognit.htm
* [[Pléh Csaba]] A lélektan története,2010. {{ISBN|978 963 276 052 0}}/22. A kogniciótól a társas megismerésig.
*Csépe V., Győri M., Ragó A. szerk. ( 2007). Általános Pszichológia 2. Tanulás, emlékezés, tudás. Osiris, Budapest.
 
== Kapcsolódó szócikkek ==