„Északnyugati-Kárpátok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
51. sor:
===Belső-Kárpátok===
Az Északnyugati-Kárpátok törzsterülete, a Belső-Kárpátok kristályos maghegységek hármas vonulatából áll. Geológiailag itt hatalmas, úgynevezett takaróredő-rendszereket ''(Tátridák, Veporidák, Gömöridák)'' lehet kimutatni, amelyek az [[Alpok]] keleti szerkezeti egységeivel állnak rokonságban. Felépítésükben többszörösen átalakult metamorf, és az azokba benyomult gránitszerű kőzetek vesznek részt. A hagyományos földrajzi leírások kristályos maghegységnek nevezik ezeket a képleteket, mivel a kristályos kőzetű ([[gránit]], [[gneisz]], kristályos [[pala]]) magot általában üledékes köpeny takarja be, vagy övezi. Az újabb
A Belső-Kárpátok három vonulata közül a belsőbe tartozik a bonyolult felépítésű [[Szepes–Gömöri-érchegység]], újabb nevén [[Szlovák-érchegység]] tartozik az [[Ipoly]] és a [[Hernád]] között. A Vepori- és Gömöri-aljzattakaró-rendszer túlnyomórészt [[prekambrium]]i illetve a [[paleozoikum]] korai időszakában kialakult (paleozoós) metamorf kőzetekből áll, amelyekbe a [[karbon]] időszakban gránit intrúziók nyomultak be. A [[mazozoikum]]i buroktakaró üledékei között igen fontosak a karbonátos kőzetek, amelyekből jellegzetes karsztos fennsíkok alakultak ki. A változatos felépítésű hegyekben sokféle érc és ásvány fordul elő.
Nyugaton, az Ipoly és a [[Sajó]] völgye között az érchegységben három északkelet-délnyugati csapású hegység található, a főleg karbon kori gránitból álló [[Vepor]] és a metamorf kőzetek és a gránit váltakozásából kialakult [[Sztolica]] az egykori tönkfelszínek jól megőrzött maradványai. A [[Rőcei-hegység]] a [[Gömöri-medence]] szélén alacsonyabb és tagoltabb, egyben változatosabb felépítésű. Itt megjelennek a mezozoikumi karsztosodó kőzetek, valamint a [[neogén]] vulkánosság nyomai is.
== Részei táblázatokban és térképeken==
| |||