„Gömör–Szepesi-érchegység” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
15. sor:
Tarka [[geológia]]i felépítésének köszönhetően a múltban a hegységben különböző [[érc]]eket bányásztak. Az [[bányászat|ércbányászat]] legfőképpen a [[14. század|14.]] és [[19. század]] között volt jelentős. Az [[alsósajó]]i [[sziderit]]et a mai napig folyamatosan tárják fel.
==Geológiai szerkezete==
Nyugaton, az Ipoly és a [[Sajó (folyó)|Sajó]] völgye között az érchegységben három északkelet-délnyugati csapású hegység található, a főleg karbon kori gránitból álló [[Vepor]] és a metamorf kőzetek és a gránit váltakozásából kialakult [[Sztolica]] az egykori tönkfelszínek jól megőrzött maradványai. A [[Rőcei-hegység]] a [[Gömöri-medence]] szélén alacsonyabb és tagoltabb, egyben változatosabb felépítésű. Itt megjelennek a mezozoikumi karsztosodó kőzetek, valamint a [[neogén]] vulkánosság nyomai is.
Az érchegység keleti része, a Sajó völgyétől keletre, a Gömöri-takarórendszer paleozoikumi, főleg [[karbon]] és [[perm]] időszaki [[pala|palás]] kőzeteiből áll. A Sajó forrásvidékén lévő csomópontból két hegyvonulat indul kelet felé. A délkeleti, a [[Bódva]] forrásvidékénél végződő fő vonulaton 1100–1200 méter magas tetők (Pozsálló-Volovec, 1284 méter; Kojsói-havasok, 1246 méter) helyezkednek el. Az északi oldalgerincen emelkedik legmagasabb csúcsa, az Aranyasztal – Zlaty stol (1322 méter).
A érchegységet észak és dél felől vastag [[triász]] mészkőtakaró övezi. Északon a [[Murányi-fennsík]] és a [[Szlovák Paradicsom]], délen a [[Gömör–Tornai-karszt]] fennsíkjai kapcsolódnak a Gömör–Szepesi érchegység tömegéhez.
== Földrajzi tájtagolása ==
| |||