„Víziváros (Esztergom)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Robot dolgozik: Kalapos betűk lecserélése (ôõû)
11. sor:
==Története==
[[Kép:Esztergom-vizivarosi.pt.JPG|230px|right|thumb|A [[Szent Ignác plébániatemplom (Esztergom)|Szent Ignác plébániatemplom]], helyi nevén a „kéttornyú” templom]]
[[IV. Béla]] [[1239]]-ben engedélyezte, hogy a Várhegy alatti területen, a [[Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi|Veprech-torony]] mellett [[Róbert érsek]] várost alapítson az érsekség szolgálatában állók számára. Így jött létre a Királyi város mellett a Víziváros, melyet már feltehetően a [[13. század]]ban védművekkel vettek körül, amik a várhegy lábához kapcsolódtak. A várfalat [[Telegdi Csanád]] érsek építtette a [[14. század]]ban. Miután a törökök elfoglalták Vízivárost, a királyi város falainak és épületeinek anyagából építették újjá, majd Rákóczi-szabadságharc alatt ismét rommá lett. Ekkor Szentgyörgymező irányából rést lőttek a várdalon, majd éjszaka azon keresztül jutottak be a városba, ahol leölték az őröket és aknákat fúrtak a várfal alá. Miután a kurucok feladni kényszerületek a várat, a magyarok is elmenekültek Vízivárosból, az újonnan betelepülők túlnyomó része német volt, kevés a magyar, illetve szlovák nemzetiségű. 1827-es adatok szerint a Vízivárosnak és a várnak együttesen mindössze 697 lakosa volt 62 házban és 123 családban. Víziváros [[1895]]-ig önálló település maradt, utána az egyesített Esztergom III. kerülete lett.
 
A Várhegy alatt a Duna közvetlen közelében a vas- és rézöntőgyár volt. A Víziváros főterén, a Mindszenty téren található barokk [[Szent Ignác plébániatemplom (Esztergom)|Vízivárosi plébániatemplomot]] a jezsuiták építették 1728-1738 között. Ugyanekkor épült mellé a rendház is. A templom mellett található [[Prímási palota (Esztergom)|Prímási palotát]] [[Simor János]] érsek emeltette a volt jezsuita kolostor helyén, [[Lippert József]] tervei alapján [[1880]]-[[1882]] között, neoreneszánsz stílusban. Északi részében a [[Keresztény Múzeum]] működik. Az épületben az érseki lakosztály, fogadótermek mellett helyet kapott az érseki könyvtár is, továbbá itt működik a prímási levéltár, melyben felbecsülhetetlen értékű könyveket, kéziratokat, okleveleket őriznek.