„Brassópojána” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ |
||
7. sor:
| pozíciós térkép = Brassó környék
}}
'''Brassópojána''' ({{ny-ro|Poiana Brașov}}, {{ny-de|Schulerau}}), köznapi nevén '''Pojána'''
Brassópojána a Románia területén elsőként alapított hegyi üdülő, és az 1950-es évektől máig az ország legnagyobb, legfejlettebb, legnépszerűbb, és legdrágább téli üdülőközpontja. Területén nyolc sípálya van, melyek összesen 24 kilométert tesznek ki; ezeket hét sífelvonó látja el. A síelés mellett lehetőség van egyéb télisportok gyakorlására, túrázásra, hegyikerékpározásra, sárkányrepülésre, lovaglásra. Az ózondús hegyi levegőt [[neuraszténia]], kimerültség, és légúti betegségek kezelésére ajánlják.
33. sor:
===Domborzat és geológia===
Brassópojána a Keresztényhavashoz tartozó, alacsony Pojánai-hegyek
Felsőpojána (románul ''Poiana de Sus'', németül ''Hintere Schulerau'' vagy ''Kleine Schulerau'') 950–1050 méteres magasságon van. Délkeleten a Keresztényhavas fő gerincének meredek oldala magasodik, mely több, mint 450 méterrel emelkedik a telep fölé. Délnyugaton az 1100 méter körüli Pisiac, a fő gerinc egyik nyúlványa határolja, nyugat felé pedig alacsonyabb vonulatok.{{refhely|azonos=B8}} Itt található a szállodák és sportlétesítmények legtöbbje.
61. sor:
}}
Az évi [[Léghőmérséklet|középhőmérséklet]] Brassópojánán 6,9
A hótakarós napok száma 93 (ezzel szemben Brassóban 63, a Keresztényhavas nagyobb magasságaiban 150–200), a hótakaró átlagos vastagsága 50 cm. A hó már októberben megérkezhet, és április közepén olvad el teljesen. Északnyugati szél az uralkodó, az átlagos szélsebesség 1,1 m/s.{{refhely|azonos=R10}}{{refhely|azonos=B12}}
93. sor:
Az 1000 méter tengerszint feletti magasságban fekvő Pojánán a nyár túl rövid és enyhe ahhoz, hogy gabonát termesszenek, így elsősorban legeltetésre használták: a következő évszázadokban a bolgárszegi románok [[transzhumáló pásztorkodás]]ának helyszíne volt, területén havasi pásztorkunyhók álltak. A legelőket év elején osztották fel, gyakran szóbeli megállapodás alapján; a béreket és illetékeket az akkori szokások határozták meg. Nyáron szarvasmarhákat, tavasszal és ősszel juhokat legeltettek. Az állatokat az Oaben folyó völgyén hajtották, a sziklába vágott „királyi utat” hamarosan elmosták az olvadások és az árvizek.{{refhely|azonos=W40}}<ref name=adz3/>
Brassópojána következő írásos említése az 1532–1535 között keletkezett Schaffner-számlákban
A 16. század elején az egész Keresztényhavas és környéke Brassó birtokába került. [[Thomas Tartler]] krónikás szerint [[V. Basarab havasalföldi fejedelem]] adományozta a területet a városnak; cserébe a [[Erdélyi szászok|szászok]] 1495-ben engedélyezték egy román ortodox kőtemplom (a [[Szent Miklós-templom (Brassó)|Szent Miklós-templom]]) építését a város területén (ez azonban valószínűleg helytelen, ugyanis V. Basarab csak 1512-től volt fejedelem).{{refhely|Pavalache|130. és 191. o.}} Brassó városa a [[Johannes Honterus|Honterus]] által 1541-ben alapított ''[[Johannes Honterus Líceum|Studium Coronense]]'' líceumnak ajándékozta a hegyet, hogy a líceum a legelők bérbeadásából és a fakitermelésből kiegészíthesse jövedelmét. Ekkor honosodott meg a hegy német ''Schuler'' (Diák) és a tisztás ''Schulerau'' (Diák-berek) neve. Feljegyezték, hogy a diákok minden év augusztusában – más források szerint évente négyszer, a nyári hónapok első hétfőjén – kirándulást szerveztek Pojánára és a Keresztényhavasra
A 17. század végétől a szászok korlátozták a bolgárszegi románok Pojána feletti jogait, majd a 18. században kiszorították őket Pojána területéről: az öröklést megtiltották, így a legelőket fokozatosan kisajátották. A románok a [[Gubernium]]nál tettek panaszt, ami az ő javukra döntött, ám a szász városvezetés nem hajtotta végre a Gubernium rendelkezését.{{refhely|Pavalache|231. és 276. o.}}
242. sor:
{{Brassó városrészei}}
{{portál|Erdély|-|}}
[[Kategória:Románia üdülőhelyei]]
[[Kategória:Keresztényhavas]]
|