Wikipédia

„Svante August Arrhenius” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
42. sor:
1891-ben elutasította a Giesseni Egyetem tanári állásajánlatát, ehelyett a Stockholmi Műszaki Főiskolán kezdett fizikát előadni. 1895-ben professzori kinevezést kapott az intézménynél, 1897-től pedig a rektori teendőket is ő látta el. 1905-ben visszavonult az oktatástól. Az akkor már Nobel-díjas tudóst a [[Humboldt Egyetem|Berlini Egyetem]] is meghívta professzorának, de a Svéd Tudományos Akadémia ekkor megalapította az Fizikai-Kémiai Nobel Intézetet, amelynek Arrhenius elvállalta igazgatói tisztét.
 
Több jelentős könyvet írt (''Elméleti elektrokémai tankönyv'' 1900-ban, ''A kozmikus fizika tankönyve'' 1903, ''Kémiai elméletek'' 1906-ban, ''Az oldatok elmélete'' 1918-ban). A fizika számos ágazata iránt érdeklődött, nagy hatású elméleteket alkotott. Azt állította, hogy a szén-doxiddioxid légköri koncentrációja hatással lehet az éghajlatra és a [[Eljegesedés|jégkorszakok]] kialakulására; vagy hogy a világűrbe kikerülő spórák a fénynyomás miatt nagy sebességgel utazhatnak, így az élet elterjedhet az egész világegyetemben (a [[pánspermia]] elmélete). Erőfeszításeket tett a tudomány népszerúsítésére, főleg élete utolsó évtizedeiben a nagyközönség számára írt olyan könyveket, amelyeket aztán sok kiadást értek meg és számos nyelvre lefordítottak ('Fejlődő világok'' 1906, ''A csillagok sorsa'' 1915, stb.).
 
Az [[első világháború]] alatt azon dolgozott, hogy a hadifogságba került német és osztrák tudósokat szabadon engedjék.
 
==Elismerései==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Svante_August_Arrhenius”