„Erzsébet-sziget” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
{{Sziget infobox}}
[[Fájl:Erzsébet-sziget1.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Az Erzsébet-sziget platánfasora]]
 
A [[Komárom (Szlovákia)|komáromi]] '''Erzsébet-sziget''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Alžbetínsky ostrov'') a [[Duna]] egyik orsó alakú [[sziget]]e, mely a [[folyó]] északi partjának közelében húzódik a város csaknem teljes hosszában. Hossza mintegy 2,5 km, szélessége 350 m. A [[Komárom (Magyarország)|Dél-Komáromba]] vezető [[Erzsébet híd (Komárom)|Erzsébet-híd]] a sziget keleti végénél épült fel [[1892]]-ben, a várossal az [[1968]]-ban felépült felnyitható híd köti össze. A 20. század elején nyugati végénél széles földsáv feltöltésével a szárazföldhöz kapcsolták, így a szigetet északról határoló Duna-ág (melyet a komáromiak ''Kis-Duná''nak neveznek) öböllé vált. Nevét – a hídhoz hasonlóan – [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]] tiszteletére kapta, aki [[Bécs]]ből [[Pest (történelmi település)|Pest]]re hajózva itt lépett először magyar földre. Korábban ''Várkormányzói-sziget''nek, ''Komáromi-sziget''nek, a [[szocializmus]] ideje alatt ''Vörös flottila-sziget''nek (''ostrov Červenej flotily'') nevezték.
 
== Története ==
[[Fájl:Erzsébet-sziget2.JPG|thumb|250px|Az Erzsébet-sziget a Duna déli partjáról nézve]]
A szigetet Komárom polgárai már a középkor óta gyümölcstermesztés céljára hasznosították. A [[16. század]]ban még két szigetből állt (Kis- és Nagy-sziget), melyeket egy ér választott el egymástól. 1526 után az osztrák várkapitányok kezére került, akik a várbirtok részeként kezelték és a kertek használatáért bért szedtek. A törökökkel vívott harcok éveiben többször is elpusztultak az itteni kertek, [[1623]]-ban pedig ''Johann Dietrich Reiffenberg'' várkapitány az egész szigetet magának foglalta le és sokáig legelőként a helyőrségi lovak táplálását szolgálta.
[[1745]] után a város jogainak helyreállításával a sziget is visszakerült Komárom tulajdonába. Egy darabig még legelőként hasznosították, de hamarosan ismét a város gyümölcskertjévé vált. Az [[1780-as évek]]tól a korábbi kompjáratok helyett hajóhíd kötötte össze a várossal, Újszőny irányába pedig repülőhíd biztosított összeköttetést. Ezután a városiak kedvelt kirándulóhelye lett, több csárda és hajómalom is létesült. [[1797]]-ben [[Csokonai Vitéz Mihály]] is járt itt Vajda Juliannával, a sziget szépsége ihlette ''A Duna nimfája'' c. versét.
[[1838]]-ban a repülőhíd helyett 337 m hosszú hajóhidat alakítottak ki Újszőny felé, melyet telente szétszedtek és a Kis-Dunába vontattak. Kis csavargőzös is közlekedett a Duna két partja közt egészen [[1892]]-ig, az állandó vashíd megépültéig. A 19. század végéig a sziget nyugati végénél kialakult homokzátonyon aranymosás is folyt.
A sziget alsó részén [[1897]]-ben bérelte ki a ''Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság'', mely ide telepítette át [[győr]]i hajójavító műhelyét. A 20. század elején az üzem jelentős bővítésen ment át és [[1947]]-ig (az új hajógyár megalapításáig a Kis-Duna északi partján) itt üzemelt. [[1902]]-ben a sziget felső részén felépült a városi vízmű, melynek építésével egy időben a szigetet széles földsávval kötötték össze a parttal.
 
[[Fájl:Komáromi határátkelő2.JPG|thumb|250px|A volt határátkelőhely az Erzsébet-szigeten]]
 
[[1919]]. [[április 30.|április 30-án]] és [[május 1.|május 1-jén]] véres események színhelye volt a sziget. Innen indították a felfegyverzett munkások sikertelen támadásukat a Komáromot megszálló antant-haderő ellen, melynek célja a [[Tanácsköztársaság]] részéről Komárom visszafoglalása volt. A sikertelen akció után ide vonultak vissza, az életben maradottakat az antant légiósai lemészárolták ''(részletesen lásd: [[Komárom története]])''.
 
== Nevezetességek ==
[[Fájl:Komárom-Kis-Duna2.JPG|thumb|250px|A Kis-Duna-ág a csapóhídról, jobboldalt az Erzsébet-sziget keleti vége]]
 
* A sziget déli végén, a régi hajógyár udvarán állt [[1936]] decemberéig a város egyik nevezetessége, a ''komáromi nagy fa'', mely egy 40 m magas, 786 cm vastag nyárfa volt, melyet kivágásakor 350 évesre becsültek. [[Komárom vármegye]] nemessége e fa alatt tartotta gyűléseit, [[1790]]-ben itt égették el [[II. József magyar király|II. József]] földmérési rendeletét. 1829 után egy ideig alatta tartották előadásaikat a nyaranta Komáromban fellépő színtársulatok.
* A sziget derekán található a ''Jókai-kert'', mely még 1820-ban került a Jókai-család birtokába, a [[Jókai Mór|nagy író]] diákkorában sok időt töltött itt, részben a sziget adott ihletet ''Az aranyember'' című regényéhez. Az udvarán egy kis faházikó állt, itt írta Jókai komáromi joggyakornokoskodása alatt a ''Hétköznapok'' című művét.
* A sziget nyugati végénél a vízmű mellett fennmaradt egy [[1930-as évek]]ből származó csehszlovák vasbeton határerőd.
 
== Képtár ==
 
{{Galéria
[[Fájl:|Erzsébet-sziget1.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Az Erzsébet-sziget platánfasora]]
[[Fájl:|Erzsébet-sziget2.JPG|thumb|250px|Az Erzsébet-sziget a Duna déli partjáról nézve]]
[[Fájl:|Komáromi határátkelő2.JPG|thumb|250px|A volt határátkelőhely az Erzsébet-szigeten]]
[[Fájl:|Komárom-Kis-Duna2.JPG|thumb|250px|A Kis-Duna-ág a csapóhídról, jobboldalt az Erzsébet-sziget keleti vége]]
}}
 
== Források ==
136 900

szerkesztés