„Buddhizmus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a commonsba áthelyezett kép
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ
135. sor:
[[Fájl:Dharma Wheel.svg|thumb|right|250px|A [[Dharmacsakra]] (magyarul: „dharma kereke” a [[nemes nyolcrétű ösvény]]t jelképezi]]
 
A '''nemes nyolcrétű ösvény''' (szanszkrit: árjástánga-márga, páli: arija-atthangika-magga)<ref>{{cite journal| author= Dunlap, Knight|title= The Great Aryan Myth|publisher= havonta megjelenő tudományos magazin|volume= 59|edition= 4| year= 1944|pages= 296}}</ref><ref>{{cite journal|author: Brekke, Torkel|title= The Religious Motivation of the Early Buddhists|publisher= az Amerikai Hittudományi Akadémia folyóirata|volume= 67|edition= 4|year= 1999|pages= 860}}</ref>) a „történelmi [[Gautama Sziddhártha|Buddha]]” egyik legfőbb [[Dharma (vallás)|tanítása]], aki azt tanította, hogy ennek a módszernek a követése a szenvedés megszüntetéséhez (''([[dukkha]])'') és a megvilágosodáshoz vezető út legfontosabb gyakorlata. A buddhisták ezeknek a tanításoknak az intelmeit arra használják, hogy a jelenségek tiszta természetébe bepillantást nyerjenek, és megszabaduljanak a kapzsiságtól, a gyűlölettől és az érzéki csalódásoktól. A nemes nyolcrétű ösvény a [[négy nemes igazság]] negyedik pontjának felel meg, miközben a nemes nyolcrétű ösvény első pontja megegyezik a négy nemes igazság megértésével. Ezt nevezik a buddhizmusban ''[[Középút (buddhizmus)|középútnak]]''. A buddhista szimbolikában a nemes nyolcrétű ösvényt gyakran ábrázolják a dharma-kerék ([[dharmacsakra]] – vagyis a tan kereke) szimbólumával, melynek nyolc küllője az ösvény nyolc összetevőjét jelenti.<ref>{{cite web|url=http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Samyutta-56-11-cs1|title=SN 56.11 Dhammacakkappavattana Sutta|publisher=a-buddha-ujja.hu|accessdate=2011-03-20|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150220170033/http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Samyutta-56-11-cs1|archivedate=2015-02-20}}</ref>
 
==== [[Középút (buddhizmus)|Középút]] ====
173. sor:
{{Fő|Megvilágosodás a buddhizmusban|Bodhi}}
==== Nirvána ====
[[Gautama Sziddhártha|Buddha]] úgy jellemezte a nirvánát, hogy a tökéletesen nyugodt tudat állapota, amely megszabadult a vágyakozásoktól, haragtól és egyéb kínzó állapotoktól (''([[Klésák (buddhizmus)|klésák]])''). Ez egyben a „világ végét” is jelenti, hiszen nem marad utána öntudat, és a tudatnak nincs határa. A tudat megleli a békét az egész világgal, együtt érez minden lénnyel, és lemond a rögeszmékről és a berögzülésekről. Ezt a létező [[Szankhára|alaköltés szenvedéseinek]] lecsendesítésével és az újabbak megszületésének megakadályozásán keresztül éri el. A nirvánában a vágyakozás és utálat gyökere kerül kiirtásra. Ezután az ember már nincs kitéve szenvedésnek ([[páli]]: [[dukkha]]) és további [[Újjászületés (buddhizmus)|újjászületéseknek]] a [[Szamszára (buddhizmus)|szamszárában]]. A [[Tipitaka|páli kánon]] szerint a nirvánában megtapasztalható a dolgok [[súnjata|üres természete]] (súnjata) is.{{refhely|Skilton|93. o.}} A [[Dhammapada]] szentírásokban Buddha azt mondja, hogy a nirvána a „legnagyobb boldogság”. Ez egy kitartó, mindent átható boldogság, amely a megvilágosodással keletkező nyugodtsággal jár. A nirvánát kísérő tudást a ''[[bodhi]]'' (megvilágosodás) szó fejezi ki.<ref>{{cite web|url=http://a-buddha-ujja.hu/Pitaka/Dhammapada| title= A Dhammapada|author: Vekerdi J. és Fórizs L. fordításában|accessdate= 2015-02-22}}</ref>
 
==== Buddhák ====
183. sor:
==== Bodhiszattvák ====
{{Lásd még|Bodhiszattvák listája}}
A buddhizmusban a [[bodhiszattva]] ([[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]]: बोधिसत्त्व ''bodhiszattva''; [[Páli nyelv|páli]]: बोधिसत्त ''bódhiszatta'') vagy egy megvilágosodott (''(bódhi)'') lét (''(szattva)'') vagy egy megvilágosodott személy vagy a szanszkrit helyesírás szerint véve (''(satva)'') „hős tudatú (''(szatva)'') a megvilágosodásért (''(bódhi)'')”. Találkozhatunk még magyarul a világosságra törő<ref>[http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/bodhiszat.html www.terebess.hu, BODHISZATTVA (pusa)]</ref> vagy a megvilágosodott lény<ref>{{cite web|url=http://tulpa.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=948591|title=Bódhiszattva|publisher=tulpa.lapunk.hu|accessdate=2014-12-10}}</ref> kifejezésekkel. A [[Théraváda|théraváda buddhizmus]]ban ez a cím elsősorban [[Gautama Sziddhártha|Gautama Buddhát]] takarta, még mielőtt megvilágosodott volna. A [[Mahájána|mahájána buddhizmus]]ban bővebb jelentéssel bír. Ide tartoznak azok, akik minden érző lény üdvéért világosodnak meg, és saját szellemi erejükkel másokat is a megvilágosodáshoz vezetnek. Az ilyen bodhiszattva nem távozik a nirvána állapotába, hanem halála után a Tushita-mennyben várakozik, míg minden lény el nem éri a megvilágosodás állapotát.<ref>[http://www.fw.hu/tarrdaniel/documents/Mahayana/bodhisattva.htm Tarr Bence László - Bodhiszattva]{{dead link}} - olvasva: 2014.12.10.</ref> A [[Hínajána|hínajána buddhizmus]]ban csupán 24 bodhiszattva van.<ref>{{cite web|url=http://spiritualis.hupont.hu/3/bodhiszattvak |publisher= Spiritualis.hunpont.hu | title= Bodhiszattvák|accessdate= 2015-02-22}}</ref>
 
==Buddhista kozmológia==
202. sor:
A buddhista kozmológiát két egymáshoz kapcsolódó részre lehet osztani: térbeli kozmológia, amely a világegyetemen belüli különböző világok elosztását írja le, és az időbeli kozmológia, amely jellemzi a világok keletkezését és elmúlását. A térbeli kozmológiát két ágra lehet osztani: az egyik a ''függőleges'' (vagy ''csakravála'') kozmológia – amely függőleges irányban osztja el a világokat (némelyik magasabban, némelyik alacsonyabban van) –, a másik a ''vízszintes'' (szahaszra) kozmológia a függőlegesen elhelyezett világokat rendezi ezres, milliós vagy milliárdos csoportokba.<ref name="Gethin"/>
 
A függőleges kozmológiában a világegyetem sok világból áll (lokáh). Ezeket nevezik birodalmaknak, mezőknek vagy síkoknak is, amelyek egymásra helyezett rétegekben helyezkednek el.<ref>{{cite web|url=https://sites.google.com/site/mudithacom/universe/solar_system_en |title= A Solar System from the Lord Buddha's eye – A buddhista kozmológia rövid ismertetése|accessdate= 2015-02-22}}</ref> Mindegyik világ egy tudatállapotnak vagy létállapotnak felel meg. A világ azonban nem jelöl egy helyet, mint ahogy az azt alkotó élőlények teszik, csupán a [[Karma|karmájuk]] (cselekedetük) tartja azt fent, és ha ennek a világnak a lakói elpusztulnak, akkor az egész világ is megsemmisül. Ugyanígy keletkeznek ezek a világok, az első lakó megszületésével egyetemben jelennek meg. A különböző világok fizikai különválása nem is annyira lényeges, mint a mentális. Annak ellenére, hogy az emberek és az állatok egyazon fizikai környezeten osztoznak, mégsem tartoznak egy világhoz, mivel a tudatuk máshogyan fogja fel és reagál a saját környezetére. A függőleges kozmológia 31 létezési síkra van osztva, amelyek három birodalomban (''(dhátu)'') helyezkednek el. Mindegyik sík külön tudatállapotnak felel meg. A három világ (Tridhátu) a nem anyagi birodalom vagy az alaknélküliség 4 birodalma (arúpa-vacsara), a 16 finom anyagi birodalom avagy az alakok 16 birodalma (rúpa-vacsara) és az [[Érzéki vágyak birodalma|érzéki vágyak 15 birodalma]] (káma-vacsara). A mi naprendszerünkben, azaz ezen a létsíkon „öt vagy hat érzéki birodalom” létezik. Előfordul, hogy az arúpa-vacsara és a rúpa-vacsara birodalmakban született összes élőlényét „istenként” osztályoznak ([[Déva (buddhizmus)|déva]]). Ám ez a fogalom nem teljesen világos, ugyanis bármely olyan lényre vonatkozhat, amely hosszabban és boldogabban él, mint az ember. A többségük nem isten a szó hétköznapi értelmében, hiszen semmi közük nincs az emberekhez.<ref>{{cite web|url=http://a-buddha-ujja.hu/Article/Kamma-kozmologia-bodhi |publisher= A-Buddha-Ujja|title= A buddhista kozmológia áttekintése (Survey of Buddhist Cosmology, Eredeti szerző: Bhikkhu Bódhi, Fordította: Sándor Ildikó|accessdate= 2015-02-22}}</ref>
 
A ''vízszintes'' (szahaszra) kozmológia a függőlegesen elhelyezett világokat rendezi ezres, milliós vagy milliárdos csoportokba. Buddha szerint az univerzum időben is és térben is végtelen. Az összes világ és birodalom egy egységet alkot (Szakvala), amely a naprendszer méretének felel meg (Szalvala). Ezer naprendszer csoportját nevezik „Szahasri Loka Dhat” néven (vagy kis csilliókozmosz). Erről úgy tartják, hogy a Tejút méretének felel meg.<ref>[[Anguttara-nikája|AN]] 1 – 403. oldal</ref> Egymillió naprendszer csoportja „Divi Szahasri Loka Dhatu” (vagy közepes dicsiliókozmosz). A legnagyobb csoport egytrillió naprendszerből áll. Ezt „Thri Szahasri Loka Datu”-nak vagy nagy tricsiliókozmosznak nevezik. Egy ilyen utóbbi csoportban egyszerre csak egyetlen buddha létezhet.<ref name="Gethin"/>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Buddhizmus