„Weiss Manfréd Acél- és Fémművek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
dátum pontosítás
72. sor:
[[1944]]-ben, a német megszálláskor a tulajdonosokat a németek letartóztatták és a gyár vezetését 25 évre az SS vette át. A világháborúban a gyártelep és berendezései óriási károkat szenvedtek, jórészt megsemmisültek a géptípusok rajzai, a szabványok is, szakértelemmel rendelkező munkaereje szétszéledt, sokan közülük meghaltak. A gépek pótlása nagy nehézségeket okozott, de nagy erőfeszítéseket tettek érte, nem csak a hazai szükséglet miatt, hanem mert a gyárnak háborús jóvátételre is gépeket kellett termelnie és el kellett látnia a megszálló szovjet hadsereget is járműalkatrészekkel. [[1947]]-ben a gyár termelésének 90 százaléka háborús jóvátétel volt.
 
Az üzemet [[1946]]-ban végén,<refállami name="bplex"/><ref>[http://www.szerszamgepgyartas.hu/hun/factory/csepel/csepel_03.htmfelügyelet Csepelalá Szerszámgépgyárhelyezték, 1945-tőlekkor 1950a Weiss-Chorin-igcsalád (www.szerszamgepgyartas.hu)]</ref>tulajdonjoga másmég forrásnem szerintszűnt meg, de 19[[1948|48]]-ban ténylegesen államosították, a neve '''WM Acél- és Fémművek Nemzeti Vállalat''' lett. 1948-1950 között a gyár vezérigazgatójának a mérnök Bíró Ferencet (1904-2006),Rákosi Mátyás öccsét nevezték ki. [[1950]] és [[1956]] között a neve '''Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek''' volt, majd [[1956]]-tól '''Csepel Vas- és Fémművek'''. Az erőltetett iparosítás éveiben a gyárban a szerszámgépek termelése egyre növekedett, amikor azonban [[1954]]-ben változott az iparpolitika, a termelés visszaesett. A következő évtizedekben újra növekedett és diverzifikálódott, a [[KGST]]-együttműködés és a jelentős nyugati export következtében. Az [[1970-es évek]]től a termelés csaknem fele nyugati export volt.
 
== Vasúti kapcsolat ==