„Gömör–Szepesi-érchegység” változatai közötti eltérés

Bonyolult geológiai felépítése úgy alakult ki, hogy a Vepori- és Gömöri-aljzattakaró-rendszer túlnyomórészt [[prekambrium]]i illetve a [[paleozoikum]] korai időszakában kialakult (paleozoós) metamorf kőzetekbe a [[karbon]] időszakban gránit intrúziók nyomultak be. A [[mezozoikum]]i buroktakaró üledékei között igen fontosak a karbonátos kőzetek, amelyekből jellegzetes karsztos fennsíkok alakultak ki. A változatos felépítésű hegyekben sokféle érc és ásvány fordul elő.{{refhely|Eurföldr: Nemerkényi–Móga}}

Nyugaton, az Ipoly és a [[Sajó (folyó)|Sajó]] völgye között az érchegységben három északkelet-délnyugati csapású hegység található, a főleg karbon kori gránitból álló [[Vepor]] és a metamorf kőzetek és a gránit váltakozásából kialakult [[Sztolica]] az egykori tönkfelszínek jól megőrzött maradványai. A [[Rőcei-hegység]] a [[Gömöri-medence]] szélén alacsonyabb és tagoltabb, egyben változatosabb felépítésű. Itt megjelennek a mezozoikumi karsztosodó kőzetek, valamint a [[neogén]] vulkánosság nyomai is.{{refhely|Eurföldr: Nemerkényi–Móga}}

Az érchegység keleti része, a Sajó völgyétől keletre, a Gömöri-takarórendszer paleozoikumi, főleg [[karbon]] és [[perm (időszak)|perm]] időszaki [[pala (kőzet)|palás]] kőzeteiből áll. A Sajó forrásvidékén lévő csomópontból két hegyvonulat indul kelet felé. A délkeleti, a [[Bódva]] forrásvidékénél végződő fő vonulaton 1100–1200 méter magas tetők (Pozsálló-Volovec, 1284 méter; Kojsói-havasok, 1246 méter) helyezkednek el. Az északi oldalgerincen emelkedik legmagasabb csúcsa, az Aranyasztal – Zlaty stol (1322 méter).{{refhely|Eurföldr: Nemerkényi–Móga}}

A érchegységet észak és dél felől vastag [[triász]] mészkőtakaró övezi. Északon a [[Murányi-fennsík]] és a [[Szlovák Paradicsom]], délen a [[Gömör–Tornai-karszt]] fennsíkjai kapcsolódnak a Gömör–Szepesi érchegység tömegéhez.{{refhely|Eurföldr: Nemerkényi–Móga}}