„Északnyugati-Kárpátok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
81. sor:
====Medencék====
A Belső-Kárpátok medencéi jelentették a flóra és a fauna, majd az ember számára a legfontosabb élettereket. Ezeket a Tátrákban eredő Vág kapcsolja össze. A [[harmadidőszak]]i tengeri és [[negyedidőszak]]i, folyók által lerakott üledékekkel fedett [[Liptói-medence|Liptói-]], [[Turóci-medence|Turóci-]], illetve [[Zsolnai-medence]] hűvös, csapadékos éghajlata a földművelés számára nem igazán kedvező. Fő terményei a burgonya, a zab, az árpa és a len, a komló. Peremi legelői és rétjei a havasi pásztorkodás, főleg a juhászat számára nyújtanak kedvező feltételeket. A Belső-Kárpátok legtermékenyebb, kellemes éghajlatú medencéje a [[Szepességi-medence]] a kristályos és [[flis]]vonulatok között, a [[Gölnic]] és a [[Hernád (folyó)|Hernád]] mentén fekszik.
===Szirtöv===
A Belső-Kárpátok külső peremén alakult ki a csaknem 900 kilométer hosszú, de mindössze 2–20 kilométer széles szirtöv. Anyagát a jura időszakban megnyílt [[Penninikum|Pennini-óceánban]] lerakódott meszes, tűzköves üledékanyag. Az üledékek a kréta korszak végén gyűrődtek meg, váltak takaróvá. Ezek a harmadidőszaki hegységképződési folyamatok során belegyúródtak a fiatalabb flis képződményekbe. Később, a lepusztulási folyamatok során a keményebb anyagú tömbök kipreparálódtak, és a jelenkorra mintegy 4000 meredek falú sziklás bérc jelent meg a kárpáti homokkő vonulataiban.
A szirtöv első csoportjai a [[Fehér-Kárpátok]] középső és északi részén helyezkednek el (Lednici szirt, Oroszlánkő). Az élükre állított rétegek keményebb anyaguk miatt magasra kiemelkednek. Számos ilyen szirtre építettek várat a középkorban.
A Sztrázsói-hegység északi részén a szirtöv folytatódik a Vág keleti oldalán is. Itt találhatók a festői szorosáról ismert Manini-hegység, valamint a Szulyói-sziklák is. A szirtöv talán legismertebb darabja az a csúcs, amire [[Árva vára]] épült.
A [[Pieninek]]ben, Szlovákia és Lengyelország határán, a 25 kilométer hosszú, keskeny hegyvonulat gerincén fűrészfogakként jelennek meg a jura–kréta mészkőszirtek, amelyek legszebb darabjai a Dunajec mentén emelkednek (mint a Három korona-hegy, 982 méter). A Pieninek Szlovákia területén kettős vonulatban délkelet felé húzódnak és [[Ólubló]] környékén végződnek.
== Részei táblázatokban és térképeken==
| |||