„Újvidék” változatai közötti eltérés

forrás
(→‎Kultúra: + információ)
(forrás)
| weboldal = www.novisad.rs
}}
'''Újvidék''', korábban [[Péterváradi Sánc]]<ref>"A névváltoztatási folyamodást az udvari kancellária 1748. január 26-án tárgyalta. Elismeri a kancellária, hogy a mostani, katonai függő viszonyt jelző név [(Péterváradi Sánc]), a helynek polgári joghatóság alá vétele után semmi esetre meg nem maradhat; tehát Dunavár vagy Vízköz, vagy Újvidék legyen az új város neve. Mária Terézia sajátkezűleg azt írta a királyi kancellária fölterjesztésére: „nominatur Neoplanta” (neveztessék Újvidéknek). Ezzel el volt döntve az új, szabad királyi város nevének kérdése. '''1748. február 1-jén''' kelt a Királyi Oklevél, mely a Péterváradi Sánc nevét Újvidékre változtatta." (Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, BÁCS-BODROG VÁRMEGYE I. kötet, Budapest 1909. Címszó: ÚJVIDÉK. A város új neve.)</ref> ([[Szerb nyelv|szerbül]] ''Нови Сад / Novi Sad'', [[Horvát nyelv|horvátul]] ''Novi Sad'', [[Német nyelv|németül]] ''Neusatz'', [[Szlovák nyelv|szlovákul]] ''Nový Sad'') város [[Szerbia|Szerbiában]], a [[Vajdaság Autonóm Tartomány]] székvárosa és a [[Dél-bácskai körzet]] adminisztratív központja. A város [[Bácska]] és [[Szerémség]] határán, a [[Duna]] bal partján, a [[Tarcal-hegység]] északi lejtőin fekszik.
 
Manapság Szerbia második legnagyobb városa [[Belgrád]] után. Vajdaság 1,9 milliós lakosságának közel egyötöde él itt, lakosainak száma a környező településekkel együtt, a [[2011]]-es népszámlálás adatai szerint 341&nbsp;625 fő. Soknemzetiségű város: szerbek, magyarok, horvátok, szlovákok, svábok és ruszinok is élnek itt.
Újvidék [[Vajdaság Autonóm Tartomány]] középső részén, [[Bácska]] és [[Szerémség]] határán fekszik.
 
A város a [[Duna]] partján fekszik, a folyam 1252–1262. km-e között. A Duna bácskai, bal partján van a város síksági része, míg a szerémségi partján a [[Tarcal-hegység]] északi lejtői húzódnak. A [[tengerszint feletti magasság]] a bácskai oldalon 72–80 &nbsp;m közt, míg a szerémségin 250–350 közt mozog. Újvidéknél ömlik a Dunába a bal oldalon a [[Duna–Tisza–Duna-csatorna]] egyik szakasza ''(Mali bački kanal)'', a város bácskai oldala a csatorna mindkét oldalára kiterjedt.
 
Tizenöt külvárosi településsel, [[Újvidék városi község|Újvidék községi]] részének területe 702,7&nbsp;km², míg a szűkebb városi környezet területe, melynek része még [[Pétervárad]] és [[Kamanc]] is 129,4&nbsp;km².
 
Újvidék város községivárosi része a következő községekkel határos: [[Petrőc község|Petrőc]], [[Verbász község|Verbász]], [[Temerin község|Temerin]], [[Zsablya község|Zsablya]], [[Titel község|Titel]], [[India (település)|Ingyia]], [[Karlóca község|Karlóca]], [[Ürög község|Ürög]] és [[Belcsény község|Belcsény]], melyek lakosai a Dél-bácskai körzet egyes többi községeivel Újvidékhez vonzódnak (itt dolgoznak).
 
== Története ==
Újvidék helyén az ásatások során már 3000 éves romokat is tártak fel. A [[Római Birodalom|római korban]] ''Cusom'' városát alapították meg itt. Később [[avarok]], [[gepidák]] és [[alánok]] lakták.
 
A mai város helyén az [[Árpád-kor]]ban [[Pétervárad]] (Varadium Petri) állt, melyamely a [[Duna]] révjének két oldalán, [[Bács vármegye|Bács]] és [[Szerém vármegye|Szerém megyében]] alakult ki. Az [[1200-as évek]] elején már a Duna mindkét oldalán álló település Várad nevet viselt.
 
Nevét [[1213]]-ban említette először oklevél ''Petro de Wardino'', majd [[1236]]-ban ''Peter Warad'', [[1237]]-ben ''Peturwarad'', [[1267]]-ben ''Peturwarada'', [[1332]]-ben ''Waradino Petri'' néven.
A Duna két partján épült akkori Várad Gurwey fia Péter – a Bánk bán című drámában szereplő Petur bán – birtoka volt, aki [[1213]]-ban [[Gertrúd magyar királyné|Gertrúd királyné]] meggyilkolása miatt birtokait és életét is elveszítette.
 
[[1237]]-ben a király a Bács megyei Péterváradot az itt lévő királyi palotával és annak tartozékaival, valamint Szajol és Bivaló nevű falvakkal együtt a bélakúti ciszterci apátságnak adta. Az említett királyi palota lehetett [[1236]]. októberében [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király tartózkodási helye is.
A [[Mohácsi csata|mohácsi vész]] idején létezett itt egy kis telep (Vásáros-várad), amely a Péterváradon székelő cisztercita apátság birtokaihoz tartozott. Amikor a törökök Péterváradot elfoglalták, a település [[Bács vármegye]]i része teljesen elpusztult. {{forrás?|szöveg=A szerbek ezután alapították meg a jelenlegi várost, pontosan [[1694]]-ben.}} A telep (péterváradi sánc) első lakóit 12 katona jelentette, akik a Duna túlsó partján lévő [[péterváradi vár]]ban teljesítettek szolgálatot.
[[Fájl:Novi Sad 1920.jpg|bélyegkép|balra|180px|A város 1920-ban]]
 
Mária Terézia királynőtől [[1748]]-ban kapott új elnevezést és [[város]]i jogot. Az {{forrás?|szöveg=ekkortól megjelenő iskolákkal}}<ref>[http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0002/14.html Közoktatás]</ref> lendült fejlődésnek a település. Az ipari fejlődés lépései, a malom, a selyemgyár, majd a sörgyár működésének kezdetei az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] idejére esnek. Az [[első világháború]]ig kiépültek a helyi közintézmények, a városháza, a [[Matica Srpska]] Kiadó és Könyvtár, valamint a jódos vizű gyógyfürdő.
 
Az [[1920]]-as [[trianoni békeszerződés]] a várost a [[Jugoszlávia#SZHSZ Királyság kora|Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]] területéhez csatolta.
Napjainkban aktív színházi élet is folyik a városban.
 
A városban működik a [[Szerb Nemzeti Színház]] (Srpsko Narodno Pozorište). Az újvidéki Szerb Nemzeti Színháznak is van opera társulata. A városban működik még az [[Újvidéki Színház]] (Novosadsko Pozorište) is, amelyet a köznyelvben általában "Magyar Színház"-ként emlegetnek, mivel az előadások itt magyar nyelvűek.
 
A városban több szórakozóhely is várja a bulizni vágyókat. A Laza Telečki utca a szórakozóhelyeiről híres, de akadnak még jó bulik Péterváradon is. Minden év júliusában a Péterváradi vár ad helyet az [[Exit (zenei fesztivál)|Exit]] nevű nemzetközi fesztiválnak, melyre ezrével özönlenek a látogatok Európa szerte.