„Burmai írás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Mianmar kategória hozzáadva (a HotCattel)
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ
31. sor:
}}
 
A '''burmai írás''' ([[burmai nyelv|burmai]]: မြန်မာအက္ခရာ; kiejtés: [mjəmà ʔɛʔkʰəjà]) a [[burmai nyelv]] leírására szolgáló [[abugida]] típusú szótagírás.
 
A burmai nyelv a [[sino-tibeti nyelvcsalád]]hoz, annak tibeti-burmai ágához tartozó nyelv. [[Burma]] (1989-től Mianmar) hivatalos nyelve. Beszélőinek száma ~37 millió.
 
A térség nyelveihez hasonlóan a burmai nyelv is egyszótagú, tonális (politon) ragozó nyelv, azaz a zenei hangsúly jelentést hordoz. Írásképe a [[mon írás]]ból származik, ami magába olvasztva a vallási eredetű [[páli nyelv]] egyes elemeit hozta létre a mai írás formáit. A burmai írás a mon íráshoz hasonlóan a [[Bráhmi eredetű írásrendszerek|bráhmi írás]]típusba sorolható, aminek egyik jellegzetessége, hogy az adott írás a nyelv minden fonémáját megpróbálja leképezni, tehát a kiejtés szerinti írásmódot követi.
Fő jellemzője az [[abugida]] szótagírás.
 
Az alábbi összefoglaló a burmai írás magyaros, ejtésközelítő kiejtési szabályait tartalmazza a következő alapelvek mentén:
 
*A burmai nevek és közszavak átírására a magyar Wikipédiában – a [[WP:HELYES|helyesírási irányelv]]nek megfelelően és [[Keleti nevek magyar helyesírása|a keleti nyelvekre vonatkozó akadémiai helyesírás]]sal összhangban (illetve az [[Helyesírás (Osiris)|OH.]]ajánlásai alapján) – a magyaros átírást használjuk.
* Az átírás csak a [[magyar ábécé|magyar helyesírás szerinti betűk]]et használja, ezeket feleltetjük meg a magyarhoz leginkább hasonló fonémáknak, ezért az átírás magyaros ejtésközelítő;
 
*Nem veszi figyelembe az írásban jelölt tónusmódosító jeleket (zenei hangsúlyok, magas, mély, „csikorgó”, „hirtelen megszakadó” )
*a magyar gyakorlatban már meghonosodott nevek hagyományos formáját megtartjuk akkor is, ha ezek nem felelnek meg az átírási gyakorlatnak, pl. a ရန်ကုန →Jangun helyett Rangun, vagy ဧရာဝတီမြစ် → Erávati (mjasz) helyett [[Iravádi]] (folyó).
48 ⟶ 47 sor:
Az első, a burmai nevek és közszavak átírására szolgáló, máig használt átírási rendszert 1908-ban publikálta az angol gyarmati kormányzat [[Rangun]]ban, ''Tables for the Transliteration of Burmese into English'' címmel, ez a [[BGN/PCGN átírási rendszer]].<ref>A rövidítés az ''U.S. Board on Geographic Names'' ('''BGN''') és angol megfelelője, a ''Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use'' ('''PCGN'''), azaz az amerikai és az angol fördrajzinév bizottság elnevezésének kezdőbetűiből adódik</ref>
 
Az [[Myanmar Language Commission Transcription System|MLCTS átírási rendszert]] (''(Myanmar Language Commission Transcription System)'') [[John William Alan Okell]] angol nyelvész alkotta meg 1971-ben, miután átvizsgált néhány meglévő transzliterációs gyakorlatot és ezek felhasználásával tette meg ajánlását (1980) a mianmari nyelvi bizottság felé, amelyet az a Burmai-angol szótár (''Myanma-English Dictionary'', 1993) összeállításánál már alkalmazott.
 
==Általános jellemzők==
* Az írás balról jobbra halad;
* Alfabetikus írás, úgynevezett szótagábécé (abugida típusú, amennyiben egy szótag egy mássalhangzóból és egy magánhangzóból áll), azaz minden mássalhangzó hordoz egy alapértelmezett ''(„inherens”) ''magánhangzót, ezekben a nyelvekben ez az /a/. Az inherens magánhangzótól az eltérést mellékjelekkel (''(diakritikus jelek)'') jelzik, illetve szó elején vagy magánhangzó után önálló alakjukkal jelölik, pl.:မဒမ = madama, အက=aka, ကလိ=kali. Amennyiben a mássalhangzót nem követi magánhangzó, szintén jelzik (''viráma'' ် tehát က=ka, က်=k). A mássalhangzót követő nazális mássalhangzó jelölése (''anuszvára'' ့ /''m''/ vagy /''n''/) és a magánhangzót követő néma hangzó jelölésére (''viszárga''=◌း /''h''/) is külön jelek szolgálnak;
* Néhány hangértékhez többféle írásjegy is tartozhat, ezeket a táblázatban nem tüntettük fel;
* Nem különböztetnek meg kis és nagybetűt;
414 ⟶ 413 sor:
 
*{{VNY}}
 
*{{citLib|szerző=U.S. Board on Geographic Names |cím=Romanization Systems and Roman - Script Spelling Conventions |url=http://libraries.ucsd.edu/bib/fed/USBGN_romanization.pdf|év=1994 |kiadó=Defense Mapping Agency |hely= |isbn= }}
*{{cite web|author= |title=ROMANIZATION SYSTEM FOR BURMESE |url=https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/499639/ROMANIZATION_SYSTEM_FOR_BURMESE.PDF |accessdate=2016-06-19 |publisher=BGN/PCGN 1970 Agreement |language=|work= |quote=}}