„Tordai-hasadék” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A Tethys és a Paanon-tenger maradváya. Utalás két megírandó szócikkra |
Néhány szó a Hesdát forrásáról |
||
21. sor:
A hasadék a [[Torockói-takaró]]ban a [[mezozoikum]]ban keletkezett vulkáni és üledékes eredetű kőzeteken. A mélyben levő [[ofiolit]] kőzetekre egy [[Paratethys|tenger]]elöntés során [[Jura (időszak)|jurakori]] mészkő rakódott. A kőzetek kevésbé rétegzettek, északnyugati irányúak, a központi részek inkább tömbös szerkezetűek. A hasadék menedékház felőli oldalán a mészkőnél régebbi [[triász]]korú [[porfirittufa]] fordul elő, míg a [[Peterd]] felőli oldalon fiatalabb [[Kréta (időszak)|krétakorú]] meszes [[márga]] és [[homokkő]] található. A triász és kréta kori képződményeken túl fiatalabb, [[harmadidőszak]]i rétegek figyelhetőek meg.
A jurakori mészkőben a [[karszt]]osodás hatására előbb kisebb [[barlang]]ok fejlődtek, majd ezek kiterjedésével, összekapcsolódásával kiterjedt barlangrendszer jött létre. Ezeknek a részei lehettek a hasadék mai barlangjai is. A belső üregek növekedésük során beszakadtak, mély [[dolina|dolinákat]] létrehozva ezáltal, melyeknek összeolvadása révén létrejött a ma ismert hasadék őse, melyet ezután főleg a Hesdát-patak (
Ez a terület része a Peterd-Szind gerincnek, amely három hasonló képződményből áll. Ezek a Todai hasadék, a [[Túr-Koppándi hasadék]]{{wd|Q12723958}} és a [[Berkesi szoros]]{{wd|Q12723920}}.
| |||