„Bélai-havasok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ
 
48. sor:
A [[Lengyel-Tátra|Lengyel-Tátrának]] a [[Bialka-patak]] völgyén túl való folytatásaként délkelet-északnyugati irányban 14 km hosszúságban s 4-5 km szélességben terül el. Területe lényegesen kisebb, mint a Magas-Tátráé, 67,5 km².
 
A Magas-Tátrától a [[Késmárki-Fehérvíz-völgy]] részét képező Elülső- és a [[Jávor-völgy]] részét képező Hátulsó-Rézaknák szűk völgyei s az azokat összekötő [[Kopa-hágó]] (''Kopské sedlo'', 1773 m-en) választja el. A hágó által a [[Fehér-tavi-csúcs]] gerincén át közvetlenül csatlakozik Magas-Tátrához. Dél felé a bélai lapály határolja, kelet és észak felé a Béla-patak völgye, a [[Zsgyári-völgy]], és az annak folytatását képező [[Zsgyár-hágó]] (1081 m) a [[Szepesi-Magura|Szepesi-Magurától]] választja el. Nyugat felé a [[Jávor-völgy]], a Javorinka völgye határolja.
 
A főgerinc szabályosan kifejlődött, mélyebb hágók által meg nem szakított, rendesen szélesebb hátú, havasi legelőkkel fedett s ez által a Magas-Tátra sziklás s zord gerinceitől lényegileg elütő láncolat, melyhez párhuzamos mellékágak csatlakoznak. Délről meglehetősen tagolatlannak látszik, északnak ellenben a [[Zsgyár]] faluról elnevezett [[Zsgyári-völgy]] felé néhány éles gerincet bocsát ki. A kisebb mélységig ereszkedő déli ágak rövidek, meredekek, nagyobb völgyek képződésére nem alkalmasak; az északi, jóval hosszabb ágakat mély, meredek lejtőjű völgyek és a bennük futó bővizű patakok választják el egymástól. Formái nem érik el a [[Magas-Tátra]] hegyeinek élességét: széles, többnyire füves hátát csak kisebb sziklarészletek szakítják meg. Természeti szépségei kiválók, a Magas-Tátra ridegsége s zordsága hiányában, a szelídebb hegység szépségeivel hat, habár tetemes magassága, mély völgyei s helyenkint hatalmas sziklaképződményei tiszteletet parancsolnak.
58. sor:
Fájl:Skrajne_Jatki.jpg|Elülső-Mészárszék
Fájl:Szeroka Przełęcz Bielska.jpg|A Szélesmező nyereg
Fájl:Havran, Belianske Tatra Mountains, Slovakia 07.jpg|Holló-kő (''(Havran)'')
Fájl:Zdiarska_vidla_Belianske_Tatry.jpg|A Bélai-havasok északnyugati része délről, a [[Fehér-tavi-csúcs]] felől
</gallery>
 
== Völgyei ==
* [[Hétforrás-völgye]] (''(Dolina Siedmich prameňov)'')
* [[Fehér-völgy]] (''(Monkova dolina)'')
 
== Élővilág ==
79. sor:
A bejárati részt az [[aranyásás|aranyásók]] már a [[18. század]] első felében ismerték, amiről a barlang falára felírt nevek is tanúskodnak. Sikerült azonban sokáig titokban tartaniuk. A bejárati nyílást Gulden L. és egy Fabry nevű aranyásó találta meg újra [[1826]]-ban, de mélyebben nem nyomultak a járatokba. A nyílásra véletlenül talált rá Husz Gyula és Britz János 1881. augusztus 5-én, akik néhány nap múlva bemerészkedtek a barlang belsejébe is, és fedezték fel a nagy nyilvánosság számára valójában már korábban is ismert barlangot. A nagyközönség számára 1882-ben nyitották meg, és a világon az elsők között, 1896-ban, [[elektromos áram]]mal világították meg.
 
Az utóbbi években a barlangot gyógykezelésre is használják.
 
* A Bélai-cseppkőbarlangon kívül itt találjuk még a bélai Alabástrombarlangot, továbbá az ún. Jégpincét, több kis barlangot a Muran és Novy hegyek oldalában s Javorinka közelében.
 
== Turizmus ==
Turistaszempontból kissé felemás jellegű. Délkeleti, [[Szepesbéla|Szepesbélának]] néző felét a [[Magyarországi Kárpát Egyesület]] (MKE), főleg Szepesbéla városának és sok derék polgárának (Husz Gy., Britz Gy., Weber S., Kaltstein A., Gabriel A., Koromzay Gy. és másoknak) segítségével bekapcsolta a turistaforgalomba, a város pedig feltárta a [[Bélai-cseppkőbarlang]]ot, megalapította és kifejlesztette [[Barlangliget]]et; a hegység ÉNy-i, a Siratón (''(Greiner)'') túl fekvő része azonban [[Christian Hohenlohe herceg|Hohenlohe]] javorinai birodalmának volt része. A [[Holló-kő]] és Muran szikláin [[kőszáli kecske|kőszáli kecskék]] találnak új otthonra, a [[Jávor-völgy]]ben [[európai bölény|bölények]] éltek a [[19. század]] végéig
 
A Bélai-havasok tehát nem nyújtanak a hegymászóknak olyan problémákat, mint a [[Magas-Tátra]]. Mindezért azonban kárpótolnak a hegység páratlan virágpompája ([[Nagy-Magyarország]] fajokban leggazdagabb vidékei közé tartozott), a gondtalan gerincséta varázsa, a színes és megkapó körkép (a Sirató kilátása az egész [[Tátra (hegység)|Tátra]] legnagyobb képei közé tartozik) és érdekes [[barlang]]jai.
 
=== Menedékházak ===
Egyetlen menedékháza [[Gyopár-menedékház]] (''(Chata Plesnivec)'') a [[Hét-forrás völgye|Hét-forrás völgyében]] 1290 m-es magasságban.
 
[[Fájl:Belianske Tatry from Ždiar, Slovakia 01.jpg|bélyegkép|középre|450px|A Bélai-havasok [[Zsgyár]] felől]]
107. sor:
 
{{DEFAULTSORT:Bélaihavasok}}
 
[[Kategória:Tátra]]