„Ermengarde namuri grófné” változatai közötti eltérés

Albert és Ermengarde házasságából hat gyermek származott:

*'''Róbert''' ( - [[1031]]). A ''Fundatio Ecclesiæ S Albani Namucensis'' feljegyzi származását: "''comes Albertus secundus, ortus ex patre Lothariensi, matre vero Francigena Ermengarde, nobilissimam Francorum regum prosapiam trahente''",<ref name=autogenerated2>''Fundatio Ecclesiæ S. Albani Namucensis'', MGH SS XV.2, p. 962.</ref> amit hagyományosan úgy értelmeznek, hogy Róbertnek Albert és Ermengarde voltak a szülei. Apja halála után mint [[II. Róbert namuri gróf|II. Róbert]] örökölte a grófi címet. A ''Miracula Sancti Veroni'' másként adja meg a nevet, eszerint "''comitem Ratbodum''" csodálatos módon felépült lázából, amikor a szent ereklyéihez járult.<ref>''Ex Miraculis S. Veroni Auctore Aolberto Abbate Gemblacensi 20'', MGH SS XV.2, p. 752.</ref> Róbert feleségének neve nem ismert, házasságukból feltehetően csak egy gyermek született, aki fiatalon meghalt: a ''Miracula Sancti Gengulfi'' említi "''Radbodus Namurcensium comes''" nevét és feljegyzi, hogy a szent meggyógyította "''filio suo morte gravatu''".<ref>''Ex Miraculis S. Gengulfi Auct. Gonzone Abbate Florinensi 15'', MGH SS XV.2, p. 793.</ref>

*'''Hedwig''' (v. Hadewide) ([[1005]]/[[1010|10]] - [[1080]]. [[január 28.]]) A ''Genealogica ex Stirpe Sancti Arnulfi'' említi "''Hadewidem et Emmam de Los''" nevét, akik "''Ermengardis [filiæ Karoli ducis]''" lányai voltak.<ref>''Genealogica ex Stirpe Sancti Arnulfi descendentium Mettensis 4'', MGH SS XXV, p. 383.</ref> Hedvig feltehetően szülei házasságának vége felé született, mivel apja 1010 körül, ő maga 1080-ban halt meg. Hedvig 1075-ben megalapított Châtenois apátságát, amit halála után ("''post obitum ductricis Hadewidis''") fia, "''dux Theodericus filius eius''" is megerősített.<ref>Cartulaires de l'abbaye de Molesme, Tome II, 119 and 127, pp. 120 and 126.</ref> Férje [[Gerard felső-lotaringiai herceg]].

*'''Liutgarde''' (v. Emma) (? - ?). A ''Vita Arnulfi'' megnevezi [[III. Albert namuri gróf]] három nővérét: "''Lugerdam, Godam, Ermengardam''",<ref name=autogenerated1>''Vita Arnulfi Episcopi Suessioniensis'' I.3, MGH SS XV.2, p. 879.</ref> de a ''Gesta Abbatem Trudonensium'' mint "''Lutgarde filia Hermegardis Namurcensis comitissæ, Ottonis prefati ducis filie''" nevezi meg, aki férjével, Ottóval ("''Ottonis comitis de Los''") II. Baldric liège-i püspök szülei voltak.<ref>''Gestorum Abbatem Trudonensium Continuatio Tertia'' 1007, MGH SS X, p. 382.</ref> A rokoni kapcsolat meglehetősen valószínűtlen, hiszen Liutgarde szülei 990-ben házasodtak, míg Baldricot 1008-ban iktatták be püspöki székébe. Férje [[Ottó, Looz grófja]].