„Carl von Linné” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ
86. sor:
Linné a ''Species Plantarum'' című munkájában 7300 növényfajra alkalmazta a kettős nevezéktant.
 
A növényeket rendszerezve tanulmányozta a hozzájuk szorosan kötődő állatokat is, így elsőként vizsgálta meg az [[háziméh]] (''(Apis mellifera)'') életét. Ezáltal 1758-ban az állatok rendszerezését az [[nyugati mézelő méh]] (''Apis mellifera'' L. – L. mint Linné) besorolásával indíthatta meg, megalapozva ezzel az állatok és így a [[méhek]] rendszertanát is.
 
A „Systema Naturae” 10. kiadásában (1758) a kettős nevezéktant már 7700 növény- és 4235 állatfajra alkalmazta. Az [[ember]]t ''[[Homo sapiens]]'' elnevezéssel az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' osztályába és a [[főemlősök]] (''(Antropomorpha)'') rendjébe sorolta (a rendet idővel [[Főemlősök|Primates]]re nevezték át). De a Homo nembe csoportosította a [[csimpánz]]t is ''Homo troglodytes'' néven, mert testfelépítése feltűnően hasonlít az emberére (emiatt a helyi evangélikus püspök istentelenséggel vádolta). Az ember faján belül változatokat különböztetett meg, ezzel a [[rassz]] fogalmának úttörőjévé vált. ''Homo sapiens'' fajon belül négy alkategóriát különböztetett meg: az amerikait, az ázsiait, az afrikait és az európait; ezeket először az eredet helye, később a bőr színe alapján határozta meg. Minden rassznak sajátos jellemzői vannak, Linné persze úgy vélte, hogy ezek az európaiakban a legelőnyösebbek.
 
Korábbi felfogásával szakítva 1762-ben már azt fejtegette, hogy csak a természetes családok ''(familia)'' a Teremtés művei, a nemek és a fajok a már létezők állandó [[kereszteződés]]éből ([[hibridizáció (biológia)|hibridizálódásából]]) származnak. Érdekelték a hibridizálódás kérdései és problémái.