„E–4 Nightwatch” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2)
Llz78 (vitalap | szerkesztései)
wikilink javítása, kisebb korr., +portál
24. sor:
| tolóerő-tömeg arány = 0,26
}}
 
A '''Boeing E–4B''' az [[USAF|amerikai légierő]] légi bevetésirányítási célokra átalakított [[Boeing 747]]-eseinek katonai típusjelzése. A [[hidegháború]] idején a négy gépből álló E–4B flotta célja egy esetleges [[atombomba|atomháború]] esetén egy repülő bevetésirányítási központ feladatának ellátása volt. Az [[1990-es évek]] közepétől a megváltozott nemzetközi helyzetnek megfelelően a flotta feladata egy természeti katasztrófát követő koordinációs feladat lett az amerikai katasztrófavédelmi ügynökség, a [[FEMA]] irányítása alatt. Az E–4-es flottát várhatóan [[2015]] körül vonják ki a hadrendből.
 
83 ⟶ 82 sor:
Az E-4B-t úgy tervezték, hogy az elektronikai rendszerei túléljenek egy elektromágneses pulzust (EMP). A gép emellett rakétaelhárító rendszerrel is rendelkezik. Légi utántöltéssel jelentős ideig képes a levegőben tartózkodni – a repülési korlátot a hajtóművek kenőanyagának elhasználódása jelenti. Egy repülésidőtartami kísérlet során a gép 33 órán át tartózkodott a levegőben és maradt teljesen üzemképes. Egy E-4B teljes utántöltéséhez kettő [[KC–135 Stratotanker]] teljes üzemanyagmennyiségére van szükség.
 
Az E–4 flottát 1974-ben állították hadrendbe mint ''National Emergency Airborne Command Post'' (NEACP). A flotta eredetileg a [[maryland]]i Andrews légibázisonlégitámaszpont állomásozott, az [[Air Force One]] mellett, hogy veszély esetén azonnal az [[Az Amerikai Egyesült Államok elnöke|amerikai elnök]] és a hadügyminiszter rendelkezésére álljon. A gépeket később az Offut légibázisra telepítették, ahol nagyobb biztonságban voltak egy támadás esetén. [[1994]]-ig egy E–4B állandó jelleggel, bevetésre készen állt az [[Andrews légibázislégitámaszpont]]on, közel az elnökhöz. A gépet napi 24 órán át készenlétben tartották, a fedélzeten pedig külön személyzet üzemeltette a kommunikációs berendezéseket. A gép különleges küldetése miatt gyakoriak voltak a hadgyakorlatok, amikor egy sziréna megszólalása jelezte a bevetés kezdetét. A gyakorlatok főleg az éjszakai órák során zajlottak le, egy magas rangú parancs eredményeként, vagy pedig amikor bizonyos kommunikációs kapcsolatok megszakadtak.
 
Időről időre különleges bevetési gyakorlatokat is tartottak – ezek közül kettő volt kiemelkedően gyakori, az „OPAL” és a „JEEP”. Az OPAL gyakorlat során a [[Marine One]] helikopter érkezése szimulálta az elnök érkezését. Néha ez mindenféle figyelmeztetés nélkül történt – a helikopter egyszer csak megjelent, és a hadgyakorlatban egy elnöki dublőr vett részt. A JEEP gyakorlat ehhez hasonlóan zajlott, célja azonban a magas rangú kormánytisztviselők evakuálásának gyakorlása volt – például a hadügyminiszteré vagy pedig az elnök jogrend szerinti utódaié.
 
A 24 órás készenlét az Andrews légibázisonlégitámaszpont akkor ért véget, amikor [[Bill Clinton]] elnök utasítására az összes gép az Offuton állomásozott, amennyiben nem volt rájuk szükség. Ennek ellenére friss személyzet állomásozott az Andrewson és az [[ohio]]i [[Wrigh-Patterson légibázis]]on. Egy E–4B-t a mai napig is teljes készenlétben tartanak.
 
Amikor 1989-ben a légierő az [[Air Force One]] gépeit [[Boeing 747]]–200-ra cserélte (légierős jelölés szerint VC–25A), valamint amikor a [[hidegháború]] is véget ért, akkor a NEACP iránti szükség is lecsökkent. 1994-ben a NEACP új nevet és szerepet kapott. ''National Airborne Operations Center'' (NAOC) néven a katasztrófavédelmi ügynökség, a [[FEMA]] embereit szállította katasztrófa-sújtotta területekre és szolgált ott ideiglenes parancsnoki központként, mielőtt a földi központ elkészült.
103 ⟶ 102 sor:
 
{{Az amerikai légierő fegyverei}}
{{Portál|Hadtudomány|i |USA|}}
 
{{Portál|Hadtudomány|i }}
 
[[Kategória:Légtérellenőrző repülőgépek]]