„Elbasan” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Belső hivatkozás
34. sor:
 
== Földrajz ==
Elbasan Albánia földrajzi középpontjának közvetlen közelében helyezkedik el, a [[Közép-albániai-hegyvidék]]et{{Wd|Q5061463}} kelet–nyugati irányban átszelő [[Shkumbin]] folyó völgyének középső szakaszán, az Elbasani-sík ''(Fusha e Elbasanit)'' északkeleti részén. A nyugati irányban még szélesen elterülő völgytalp Elbasan délkeleti térségében szűkül össze, ahol északról a Krrabai-, délkeleti irányból pedig a [[Shpat-hegység]]{{Wd|Q22002577}} hegy- és domblábai nyomulnak a Shkumbin völgyébe. A város maga síksági területen, a Shkumbin által a [[negyedidőszak]]ban felépített, [[agyag]]os-[[iszapkő|iszapköves]] folyóteraszon fekszik, átlagosan 120 méteres tengerszint feletti magasságban. A folyóval átellenes oldalról magaslatok veszik körbe: északnyugatról és északról a [[gracen]]i, illetve a [[Labinot-Fusha alközség|godoleshi]] vidék [[oligocén]] kori formációi, északkeletről pedig a [[Labinot-Mal alközség|labinoti]] hegyvidék [[kréta (időszak)|késő kréta kori]] [[homokkő]]vonulatai szegélyezik. A belterület legmagasabb pontja a város keleti szélén található Krastai park ''(Parku i Krastës),'' amely a Shkumbinig nyomuló 272 méter magas dombon terül el. A várostól keletre, az 582 méteres Vasha-hegy ''(Mal i Vashës)'' és a 809 méteres Sinan-hegy ''(Mal i Sinanit)'' között szűkül össze a Shkumbin völgye, helyenként akár 180 méter szélességűre.{{refhely|Somogyi 1955|:171., 182.;|Pasha 2006|:75–76.;|Elbasan 2016|:20.}}
 
A mintegy 10 km²-es belterületi résszel rendelkező város a Shkumbin jobb (északi) partján, a folyó kanyarulatánál terül el. A Shkumbin átlagos szélessége Elbasannál 35 méter, de hóolvadás és esőzések idején a 130 métert is elérheti, átlagos mélysége 1,3 méter, sebessége pedig mérsékelt, mindössze 0,7 m/s. Több közúti híd is található a város térségében, de nyaranta gyalogosan is könnyűszerrel át lehet kelni a folyón.{{refhely|Pasha 2006|:78.}} A Shkumbin nem szerves része a városnak, a történelmi városközpont légvonalban csaknem 1,5 kilométerre fekszik a folyótól, amelynek bal partja közigazgatásilag már [[Shirgjan]] és [[Shushica (Elbasan)|Shushica]] része. Elbasan legjelentősebb belterületi folyóvize az 1350 méteres tengerszint feletti magasságban eredő, mintegy 15 kilométer hosszú Zaranika-patak ''(Përroi i Zaranikës),'' amelynek vízhozama hóolvadáskor különösen magas, a nyugati városrészeket nemegyszer áradással fenyegeti.{{refhely|Pasha 2006|:75., 78.;|Elbasan 2016|:120.}} A város nyugati és déli előterében mezőgazdasági és elhagyott ipari területek övezik a várost, míg az északi hegylábakon az uralkodó növénytakarót félszáraz cserjések és bozótosok alkotják. Egyedül az északkeleti, Labinot felőli hegyvidéken találhatóak kiterjedt erdők.{{refhely|Pasha 2006|:78.}}
193. sor:
A hegyvidékeken átjárást biztosító, az [[Adriai-tenger]]t a [[Balkán-félsziget]] középső területeivel összekötő [[Shkumbin]] völgye és a [[Thana-hágó]] az ókor óta fontos útvonalnak számított. A [[Római Köztársaság|rómaiak]] itt építették fel a [[Via Egnatia|Via Egnatiát]],{{refhely|Wilkes 1992|:173–175., 212.;|Ceka 2013|:228–231.}} amelynek vonalában az [[Albánia oszmán uralom alatt|oszmán hódoltság]] alatt az Adriát [[Szaloniki]]val összekötő karavánút futott. Ez utóbbit a városnál keresztezte a [[Tirana|Tiranából]] a déli albán lakta területekre tartó út.{{refhely|Csaplár 2010|:96. (263. sz. jegyzet).}} A 20. században 1922-ben először az elbasan–[[durrës]]i, 1931-ben az elbasan–[[peshkopia]]i, végül 1933-ban a Krrabai-hágón keresztül a tirana–elbasani út korszerűsítésére került sor.{{refhely|Bakiu 2014|:218.;|Pasmaqi & Hasekiu 2014|:556. (a tirana–elbasani út átadását 1934-re teszi).}} Az 1991-es rendszerváltással a Tiranából Elbasanon, [[Librazhd]]on és [[Pogradec]]en át [[Korça|Korçába]] tartó SH3-as jelű utat ismét korszerűsítették, amely a Durrëst a [[bulgária]]i [[Várna (Bulgária)|Várnával]] összekötő VIII-as számú [[páneurópai folyosók|páneurópai folyosó]] része lett. Az SH3-as átszeli a várost, de már tervbe vették egy déli elkerülőút építését.{{refhely|Elbasan 2016|:66.;|Dienes 2017|:139., 144.}} 2011-ben kezdetét vette a Tiranát Elbasannal összekötő A3-as autópálya építése.{{refhely|Elbasan 2016|:66.;|Dienes 2017|:144.;|Biçoku 2018|:77.}} A tiranai főút mellett Elbasannak a Shkumbin-völgyben futó SH7-es út révén az [[Adriai-tenger|Adria-parti]] városokkal, [[Durrës]]szal és [[Vlora|Vlorával]] is jó közúti kapcsolata van. Emellett innen indul ki a [[Cërrik]]be tartó SH70-es út, amelynek folytatása, a [[Devoll (folyó)|Devoll]]{{Wd|Q83839}} völgyét végigkísérő SH71-es út [[Gramsh]]on keresztül [[Maliq]]tyal teremt közúti összeköttetést.{{refhely|Pasha 2006|:76.;|Elbasan 2016|:66. Vö.|Dienes 2017|:139.}} A 2030-ig szóló fejlesztési tervben szerepel egy elbasan–[[cërrik]]–[[berat]]–[[memaliaj]]i autóút építése, amely a délnyugat-albániai régióval biztosítana a mainál jóval gyorsabb közúti kapcsolatot.{{refhely|Elbasan 2016|:67.}} A várost rendszeres, állami fenntartású buszjáratok köti össze Tiranával, továbbá a környező nagy- és kisvárosokkal, de a helyi muszlim közösség 35-40-es flottával magánjáratokat is üzemeltet.{{refhely|Gloyer 2012|:109.;|Elbasan 2016|:67. Vö.|Dienes 2017|:139.}} Elbasan belső közúthálózatának hossza eléri a 140 kilométert.{{refhely|Elbasan 2016|:67.}}
 
A vasúti közlekedés alapjait az [[Albánia az első világháborúban|első világháborúban]] a területet megszálló [[Osztrák–Magyar Monarchia]] mérnökei tették le, akik egy 1922-ig üzemelő keskeny nyomtávú vasútvonalat építettek Durrës és Elbasan között.{{refhely|Fischer 2012|:45.}} Ezután két évtizedet kellett várni, hogy 1940 márciusában immár az olasz megszállók tervezőasztalán körvonalazódjon egy vasút terve, amely a durrësi kikötőt kötötte volna össze az Elbasan északkeleti szomszédságában lévő, [[Labinot-Mal alközség|labinoti]] króm- és vasbányákkal. Áprilisban meg is indultak a munkálatok, de végül a világháború eseményei megakasztották a folyamatot.{{refhely|Pearson 2005|:3., 5.}} Az 1944-ben hatalomra került [[Albán Kommunista Párt]] gazdaságpolitikusai is felismerték a Shkumbin-völgyi vasút fontosságát, és az ország első normál nyomtávolságú vasútvonalaként 1947 novemberéig elkészült a Durrës–[[Peqin]]-szakasz, majd ennek folytatásaként a Peqin–Elbasan-vonal, amelyet 1950 decemberében, [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] hetvenkettedik születésnapjának tiszteletére adtak át.{{refhely|Nagel 1989|:24.;|Jacques 2009|:464.;|Elsie 2010|:xxxviii., 379.;|Zavalani 2015|:297.}} Negyed évszázaddal később, a város határában épülő gigantikus beruházás, [[A Párt Acélja Kohászati Kombinát]] ismét fellendítette az elbasani vasút ügyét, és 1974 márciusában az Elbasan és [[Prrenjas]] bányavárosa közötti szakaszt is átadták, majd az 1980-as évek első felében egészen [[Pogradec]]ig meghosszabbították a vasútvonalat.{{refhely|Jacques 2009|:480., 492–493.;|Elsie 2010|:xxxviii., 379.}} A vasút elsőrendű szerepe mindig is a pályavonalra felfűzött bányák és nagyipari üzemek kiszolgálása, a szükséges nyersanyagok vagy az elkészült termékek szállítása volt, a személyvonatok csak másodrendű szerepet játszottak ezen a vonalon. 2018-ban személyvonat már csak Tirana és [[Librazhd]] között közlekedik, mindkét irányba napi egy-egy járattal.<ref>{{CitWeb|url=http://hsh.com.al/wp-content/uploads/2018/05/Orari-Trenave-Shkurt-2018.doc|tit=Orari trenave – Shkurt 2018|work=Hekurudhat Shqiptare|ann=2018|accd=2018-06-20}}</ref>
 
== Közigazgatás ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Elbasan