„IV. Béla magyar király” változatai közötti eltérés

A visszatérő királyt a mongol hadjárat tapasztalatai ráébresztették korábbi politikájának hibáira. A továbbiakban konfrontáció helyett megegyezésre törekedett az ország nagybirtokos nemeseivel. Az új birtokvizsgálatok már nem a királyi birtokok erőszakos restaurációját szolgálták, hanem biztosították kinek-kinek a maga jogos tulajdonát. Politikájának középpontjába egy új tatár támadás elhárítására tett intézkedéseit helyezte. Korszerű kővárakat építtetett, birtokadományaival erre ösztönözte alattvalóit is: a magánvárak aránya alig harminc év alatt 60 százalék fölé emelkedett. A királyi család is példát mutatott a várépítésben: Mária királyné [[1250]] környékén felépíttette [[Visegrád]]ot. A várakmagánvárak ésazonban erődítményekhosszú nagytávon része azonban nemveszélyeztették a királyi családhatalmat és erősítették a [[tartományúr|tartományurakat]], hanemakik a nagybirtokosokvárban kezébenimmár volt,a amelykirály hosszúuralmával távonis nagyképesek veszélyekkelvoltak jártdacolni.<ref>[https://qubit.hu/2018/10/28/akik-az-orszag-egy-egy-reszet-a-magukenak-hittek-a-magyar-oligarchak-fenykora Béres Attila: Akik az ország egy-egy részét a királyimagukénak hatalomrahitték nézve,– hiszena [[tartományúr|tartományuraknakmagyar oligarchák fénykora]] kedvezett.</ref>

A birtokadományozás azonban csökkentette a király bevételeit, így egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a királyi regálék, azaz a felségjogon szedett pénzek (például vámok, só kereskedelme, stb.). ÉrtékállóApjától eltérően Béla értékálló, jó minőségű dénárt vertekveretett, így fellendült a kereskedelem is.