Főmenü megnyitása

Módosítások

11 bájt hozzáadva, 8 hónappal ezelőtt
a
[[Fájl:Thermes-de-Cluny-caldarium.jpg|bélyegkép|balra|210px|Lutetia egyik termája, a Cluny fürdő]]
 
[[I. e. 52]]-től, miután [[Labienus]] gall helytartó elfoglalta a várost, az a Lutetia ([[Gallia|gallosítva]] Lutèce) nevet kapta, a főváros szerepe pedig egyértelműen [[Lugdunum Sequanorum]]ra (a mai [[Lyon]]) hárult. Az [[i. e. 1. század]]i római város a Szajna bal partján, pontosabban a mai Saint-Germaine körút, a Val-de-Grâce és a Rue Descartes által határolt területen a [[Luxemburg-kert]]ig terült el. Központja a mai Rue Saint-Jacques mellett feküdt. A város egy római kori vidéki város létesítményeivel volt ellátva, színházzal, palotákkal, fürdőkkel, fórummal és [[amfiteátrum]]mal rendelkezett. A várostól délre találták meg a temető nyomait.
 
Párizs a [[4. század]]ban vette fel mai nevét a valaha ott élő parisius törzsről (többesszámban: Parisii). [[508]]-ban [[I. Klodvig frank király|Klodvig]] a [[ókori Róma|rómaiak]] felett aratott győzelme után ide helyezte birodalma központját. A [[6. század]]tól egy kultikus hely is ismert a városban a mai Saint-Gervais templom helyén. A [[8. század]]ban a [[vikingek]] támadása ellen erődrendszert építettek a Cité-sziget körül, amelyet a [[9. század]]ban a [[Szajna]] jobb partjára is kibővítettek, megvédendő a Saint-Gervais és a Saint-Germain-l'Auxerroi templomokat. A bal parti városrészeket [[885]]-ben a [[normannok]] elpusztították. [[Hugó francia király|Capet Hugó]] [[987]]-es trónra kerülésekor, a [[Capeting-dinasztia]] uralmának kezdetén, Párizs [[Orléans]] mellett a [[Nyugati Frank Királyság]] legjelentősebb városa volt.
40 813

szerkesztés