Főmenü megnyitása

Módosítások

A gyűjtemény tárgyát képezik egyéb istentiszteleti és [[liturgia|liturgikus]] tárgyak is. Az [[iparművészet]]i alkotások már [[barokk]] jegyeket viselnek. Ezeket gyakran magyar, osztrák és más európai mesterektől rendelték, de a helyi szerb ötvösök is remekműveket állítottak elő.
 
A XVIII. sz-tól már az [[ikonosztáz]]ok is egyre inkább barokk jelleget öltenek (a [[Preobrazsenszka szerb ortodox templom (Szentendre)|Preobrazsenszka-templom]] ikonfala). Olyan művészek kaptak vezető szerepet, mint [[Jovan Popović]], [[Stefan Tenecki]] és az újvidéki [[Vasa Ostojić]].
 
A magyarországi ortodox kultúra utolsó virágkora a XVIII. sz. vége és a XIX. sz. eleje. Az ekkori festők közül kiemelkedik [[Pavel Đurković]], illetve a budai [[Mihailo Živković]], aki a szentendrei [[BlagovesztenszkaBlagovestenszka görögkeleti templom (Szentendre)|Blagovesztenszka-templom]] ikonosztázát is festette.
 
Ezt követően a szerb népesség és kultúra is hanyatlásnak indult. „A trianoni békediktátum által meghúzott határokon belül csak egy ortodox püspöki székhely maradt Magyarországon: Buda, illetve Szentendre. A több milliós hazai ortodoxia néhány tízezerre zsugorodott. A trianoni Magyarországon rekedt román parókiák a nagyváradi, illetve az aradi püspök alá tartoztak. Már az 1920-as években tárgyalások folytak, hogy az összes magyarországi ortodox egyházközség a budai szerb püspök joghatósága alatt éljen, de ez csak terv maradt.”
95

szerkesztés