„Aranygyapjú” változatai közötti eltérés

[[Kép:Jason Pelias Louvre K127.jpg|thumb|right|250px|Iaszon Iaszón bemutatja az aranyborjútaranygyapjút PeliasPeliász királynak, Iólkos urának<ref>[http://www.literatura.hu/lexikon/mitosz/argonautak.htm,{{refhely|László 1999–2010}} Azvörös Argonauták], literatura.hu</ref>, vörösalakosalakos vázakép, Louvre ]]

Az '''aranygyapjú legendájameséje''' a [[görög mitológia]] egyegyik története. [[Theophané]], makedóniai királylánnyal kezdődik a történet, akit [[Poszeidón]] elszöktetett a sok kérője elől. A kérők azonban megtalálták, mire Poszeidón a leányt báránnyá változtatta. Poszeidón és Theophané nászából született egy aranyszőrű kos.

Athamasznak, [[Thébai|Théba]] királyának első, isteni feleségétől két gyermeke született: Phrixosz herceg és Hellé hercegnő. Második felesége féltékeny mostoha volt, aki éhínségbe taszította az országot, majd felbérelte a jósokat, hogy az állítólag haragvó Isten kiengeszteléséért a királyi gyermekek feláldozását kérjék. Már kísérték őketa gyermekeket a vesztőhelyre, amikor isteni édesanyjuk segítségükre sietett, és az aranygyapjas kost küldte megmentésükre, aki messze keletre vitte őket, túl a [[Fekete-tenger]]en, [[Kolkhisz]]ba. Erről azt tartják, hogy ott a napsugarak egy aranyszobába vannak bezárva, és azon a vidéken kel fel a Nap. Hellé útközben leesett, és a tengerbe fulladt,. rólaRóla nevezték el a [[Dardanellák|Hellészpontosz]]t.

Az aranygyapjas kost Kolkhiszban feláldozták Poszeidónnak, majd lenyúzott bőrét egy fára akasztották. Hosszú időn át úgy tartották, hogy Kolkhiszt az aranygyapjú védi meg a támadásoktól. Az aranygyapjút később [[Iaszón]] királyfi szerezte meg egy kalandos hajóút során, az [[Argó]] hajóval, az [[argonauták]] segítségével.

Elképzelhető, hogy az aranygyapjú legendájameséje nem görög eredetű. A távoli Kolkhiszban, a [[Fekete-tenger]] keleti öblében őrizték,. amelyE vidék kapcsolatot teremt az [[i. &nbsp;e. 2. évezred]] [[Kaukázus (régió)|kaukázusi]] és [[anatólia]]i mítoszaivalhitregéivel, bár az utóbbi vidék legendáriumamondakincse amúgy sem idegen a görögöktől.

A [[hettiták]] idejében volt egy olyan kultikus jellegűvallási tárgy, amelynekmelynek funkciójaszerepe ugyan homályos, de ábrázolásai alapján rokonságban lehet mind az aranygapjúvalaranygyapjúval, mind [[Pallasz Athéné]] [[aigisz]]ével, vagy a [[bőségszaru]]val,. aA [[kursza]]szóban forgó tárgy neve ''(kurša)''. A kurszátkursát várfalakon akasztották ki, talán védelmi funkcióvalszerepe volt, és szőrös bőrből készült. Jelentős különbségek is vannak ugyanaz aranygyapjú és kurša között, így a kapcsolat nem egyértelmű, de lehetséges.