Wikipédia

„Stridóvár” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ
Nincs szerkesztési összefoglaló
9. sor:
| irányítószám = 40312
| körzethívószám = (+385) 040
|tengerszint feletti magasság = 202
| terület = 44,79
| szélességi fok = 46
21. sor:
 
== Fekvése ==
[[Csáktornya (Muraköz)|Csáktornyától]] 17 km-re északnyugatra a szlovén határ mellett fekszik. KözigagatásilagKözigazgatásilag [[Bánfihegy]], [[Erzsébetlak]], [[Gáborvölgy]], [[Határörs]], [[Kismagyaród]], [[Prekopahegy]], [[Robádihegy]], [[Szentorbánhegy]] és [[Vashegy]] települések tartoznak hozzá.
 
== Története ==
28. sor:
[[1290]]-ben itt látta vendégül a [[Hahót nemzetség]]beli Arnold Velencei Andrást, a későbbi [[III. András magyar király|III. András]] királyt, majd elfogva kiszolgáltatta Albert osztrák hercegek. Hunyadi Mátyás [[1477]]-ben Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. [[1540]]-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a [[Keglevich család]]é, majd [[1546]]-ban [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] király adományából a [[Zrínyi család|Zrínyieké]] lett. A vár egy török támadás következtében pusztult el, felszíni nyoma nem maradt.
 
A települést és egyházát [[1334]]-ben az egyházi vizitáció említi először, egyházi és gazdasági központ volt. Mint [[Szent Jeromos]] feltételezett szülőhelye már a Cilleiek korában zarándokhely volt. Középkori templomát is ők építtették, melyet [[1447]]-ben [[V. Miklós pápa]] búcsújáróhellyé nyilvánított. A kegyhelyet [[1644]]-ben vették át a [[Pálos rend|pálosok]] [[Zrínyi Péter]]től, akinek vezetése mellett nagy virágzásnak indult, amiben forrásának gyógyító hatása is közrejátszott. A [[17. század]]ban felépült a Szent Mária Magdolna plébániatemplom, [[1738]] és [[1749]] között pedig a mai Szent Jeromos templom.
 
Miután [[Zrínyi Péter]]t [[1671]]-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. [[1715]]-ben [[III. Károly magyar király|III. Károly]] a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király [[1719]]-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta [[Althann Mihály János (1679–1722)|Althan Mihály János]] cseh nemesnek. [[1791]]-ben gróf [[Festetics György (mezőgazdász)|Festetics György]] vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai [[Festetics család|Festeticsek]] birtoka volt.
 
[[Vályi András]] szerint ''" STRIDO. Stridonia. Horvát Mezőváros Szala Várm. földes Ura Gr. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik [[Mura]], és [[Dráva]] vizek között, [[Csáktornya (Muraköz)|Csáktornyához]] 1 3/4 órányira, ’s némellyek szerént Sz. [[Szent Jeromos|Hieronimus]]nak születése helye; határja jó termésű, vagyonnyai külömbfélék, borai jelesek."''<ref>{{Vályi}}</ref>
 
A településnek [[1910]]-ben 433, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig, majd 1941-1945 ismét [[Zala vármegye]] [[Csáktornyai járás]]ához tartozott. [[2001]]-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 3221 lakosából 3029 horvát volt.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Stridóvár”