Wikipédia

„Paraffin” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''paraffin''' a [[kémia|kémiában]] a [[szén|C]]<sub>''n''</sub>[[hidrogén|H]]<sub>2''n''+2</sub> felépítésű alkán [[szénhidrogének]] gyűjtőneve. Köznapi nyelven a '''paraffin viasz'''t értjük rajta, mely olyan szénhidrogének keveréke, ahol a szénláncok 20-40 [[szén]]atomot tartalmaznak.
 
A legegyszerűbb paraffin a [[metán]] (CH<sub>4</sub>), mely szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. A hosszabb szénláncú molekulák, például az [[oktán]] (C<sub>8</sub>H<sub>18</sub>) szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotúak, míg a legnehezebb molekulák (20-40 szénatom) szilárd halmazállapotban fordulnak elő. Ez utóbbiak köznapi gyűjtőneve a paraffin, vagy paraffin viasz. Ezt először [[1830]]-ban, [[Carl Reichenbach]] azonosította.<ref>''Britannica'' 1911</ref>
 
A ''paraffin'' szót, bár gyakorlatilag az összes alkán megjelölésére szolgál, leggyakrabban a lineáris molekulaláncú, ''normál'' [[alkánok]]at jelölve szokták használni, míg az elágazó láncú molekulákat ''izo'' alkánnak, vagy ''izo''paraffinnek nevezik. [[Nagy-Britannia|Nagy-Britanniában]], valamint [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrikában]] a [[kerozin]]t paraffinnak, vagy paraffin olajnak is nevezik.
 
A paraffin elnevezés a [[latin nyelv|latin]] ''parum'' (kevéssé) + ''affinis'' (reakcióképes) szavak összetételéből származik. A neve utal az alkánok általános tulajdonságára, hogy nem polárosak, és más molekulákkal nagyon nehezen lépnek reakcióba.
20. sor:
| format =
| doi =
| accessdate = 2008-03-06 }}</ref> [[Víz]]ben nem oldékony, de szerves oldószerekben ([[Éter (kémia)|éter]]ben, [[benzol]]ban, és néhány észterben) könnyen oldható. A legtöbb vegyülettel nem lép reakcióba, viszont könnyen éghető anyag.
 
A tiszta paraffin kiváló elektromos szigetelő anyag. Fajlagos ellenállása <math>10^{13}</math>–<math>10^{17}</math> ohm méter.<ref>{{cite web
34. sor:
| format =
| doi =
| accessdate = 2007-04-23 }}</ref> Ez szinte minden ismert anyagnál jobb, csak néhány műanyag esetén tapasztalható ennél magasabb érték (például a [[teflon]] és a PET ([[polietilén-tereftalát]]). Egy másik lényeges tulajdonsága, hogy kiváló [[neutron]]-moderátor. [[1932]]-ben [[James Chadwick]] is paraffint használt kísérletei során, amikor azonosította a neutront.<ref>{{cite web
| last =
| first =
46. sor:
| format =
| doi =
| accessdate = 2007-04-23 }}</ref><ref>{{cite book
| last =Rhodes
| first =Richard
58. sor:
| url =
| doi =
| isbn = 0-671-44133-7}}</ref>
 
A paraffin viasz nagyon jó hőtároló képességekkel rendelkezik: fajlagos hőkapacitása 2,14–2.9&nbsp;J&nbsp;g<sup>–1</sup>&nbsp;K<sup>–1</sup> olvadáshője pedig 200–220&nbsp;J&nbsp;g<sup>–1</sup>.<ref>{{cite web
77. sor:
}}</ref> Ezen tulajdonságai miatt néhány speciális esetben gipszkartonok öntése során a gipszhez adagolják. A [[gipsz]]ben lévő paraffin a beépítést követően a nappali időszakban hőt vesz fel, majd éjszaka visszasugározza azt. A viasz olvadáskor nagy mértékben kitágul, ezért [[termosztát]]okban is alkalmazzák.<ref>[http://www.freepatentsonline.com/4948043.html Wax-pellet thermostat] United States Patent 4948043</ref>
 
A tiszta paraffin modellezéshez nem megfelelő anyag, mert szobahőmérsékleten meglehetősen kemény, és könnyen törik. Szobrok modelljének elkészítésére ezért inkább [[méhviasz]]t alkalmaznak, de néhány esetben paraffint is adagolnak a megmunkálandó viasztömbhöz.
 
A vegyiparban számos esetben módosítják a paraffint, ugyanis oldalláncok hozzáadásával viszkózusabb, kisebb kristályokat tartalmazó, némely esetben előnyösebb tulajdonságú anyaggá alakítható. Az oldalláncok hozzáadása általában adalékanyagok segítségével ([[etilén–vinil-acetát]] (EVA), [[mikrokristályos viasz]], [[polietilén]]) megy végbe.
94. sor:
| format =
| doi =
| accessdate = 2008-03-06 }}</ref> A nagy tisztaságú, orvosi célra alkalmazott paraffin elősegíti a bélmozgásokat, így a gyógyászatban enyhe hashajtóként alkalmazzák. Előnye, hogy a bélrendszerből nem szívódik fel, viszont csökkenti a víz felszívódását.
Az élelmiszeriparban az élelmiszereket készítő gépsorok kenésére, alkatrészek síkossá tételére, sütőformák kikenésére, valamint az élelmiszerek felületének fényessé tételére (pékáruk, édességek, gyümölcsök esetén) alkalmazzák E905 néven.<ref>{{cite web
| last =
102. sor:
| title =Mineral Oil (Food Grade)
| work =WHO Food Additives Series 10
| publisher =Food and Agriculture Organization of the United Nations; World Health Organization
| date =1976
| url =http://www.inchem.org/documents/jecfa/jecmono/v10je08.htm
| format =
| doi =
| accessdate = 2007-08-21}}</ref> Napi maximum beviteli mennyiségek nincs meghatározva, ugyanakkor nagy mennyiségben hashajtóként viselkedhet.<ref>[http://www.food-info.net/uk/e/e905.htm Food-Info.net : E-numbers : 905 : Paraffins<!-- Robot generálta cím -->]</ref>
 
Infravörös [[spektroszkópia]] esetén előszeretettel alkalmazzák, mert infravörös színképe relatíve egyszerű, azaz jól elkülöníthető a többi anyagétól.
 
==Felhasználása==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Paraffin”