„Zsidók” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
piros linkek ki
220. sor:
 
==== Európa ====
Az európai zsidóság két nagy csoportra oszlik: a [[szefárdok]] a nyugati, míg az [[askenázik]] a keleti részén (pl. [[Galícia]]). Utóbbiak a németre alapuló [[jiddis nyelv]]et használják: Amerikába főként ők vándoroltak ki.
 
A zsidók már az ókortól kezdve, de különösen a kora középkorban tömegesen telepedtek az európai államokba. {{refhely|Hunyadi László: A világ vallásföldrajza}}
249. sor:
 
[[1792]]-ben a francia forradalmi gyűlés kimondta a zsidók egyenjogúságát. Hamarosan Hollandia is követte a példáját, majd 1848-1870 között Nyugat-Európa számos országa. {{refhely|Hunyadi László: A világ vallásföldrajza}}
 
A 19. század folyamán Nyugat-Európában [[Polgári jog|polgárjog]]ot és [[vallásszabadság]]ot nyert zsidóság kötelességének érezte, hogy alkalmazkodjon a társadalomhoz, amely befogadta őket. Létrejött egy sajátos zsidó felvilágosodás-mozgalom (haszkala) [[Moses Mendelssohn]] vezetésével. A keresztény és zsidó [[Etika (vallás)|etika]] és néhány vallási alapelv azonosságára vagy hasonlóságára hívták fel a figyelmet. Későbbi követőik már elvetették a [[Talmud]]ot, sőt az isteni kinyilatkoztatás jelentőségét is. Sokan a kereszténység felé sodródtak, mások az [[ateizmus]] hatása alá kerültek. {{refhely|Hunyadi László: A világ vallásföldrajza}}
 
Ugyanakkor Kelet-Európában, Oroszországban [[1882]]-ben, majd később Lengyelországban is módszeres zsidóüldözésekre, [[pogrom]]okra került sor. A közösségek sok embert vesztettek, sokat szenvedtek ebben az időben. Védekezésképpen magukba zárkóztak, de igen erős hitéletet fejlesztettek ki. Ekkor indult meg a zsidók tömeges kivándorlása Palesztinába és az Egyesült Államokba, ahol szívesen fogadták őket. {{refhely|Hunyadi László: A világ vallásföldrajza}}
 
Az európai zsidóság egy részének erőteljes asszimilálódása ellenére a 19. század második felében erős [[antiszemitizmus]] terjedt el Európa-szerte. A németek később, [[Hitler]] vezetésével hivatalos [[Ideológia|ideológiá]]jukba ([[nácizmus]]) építették be az antiszemitizmust, a zsidók üldözését. Ez a [[második világháború]] idején 6 millió zsidó kivégzéséhez vezetett. {{refhely|Hunyadi László: A világ vallásföldrajza}}
 
 
=== Amerika és a világ többi része ===
Amerikában szinte már e világrész felfedezése óta éltek zsidók. A [[szefárdok]] és [[marranók]] vándorútja előbb Közép- és Dél-Amerikába vezetett: Mexikóba, Peruba és Brazíliába. A marranókat azonban mindenhol üldözte a spanyol és portugál [[inkvizíció]], és ahol érte máglyára hurcolta őket. Ezért később mindinkább Észak-Amerika holland és angol gyarmatai felé fordultak. {{refhely|Hunyadi László: A világ vallásföldrajza}}
 
A 17-18. század folyamán számos szefárd zsidó kolónia létesült az észak-amerikai városokban. A 19. század folyamán megerősödött a zsidó bevándorlás az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]ba. Számos német és osztrák zsidó vállalkozó és kereskedő létesített vállalatokat, üzleteket, és gazdagodott meg belőlük. Utánuk lengyel és orosz zsidók érkeztek. {{refhely|Hunyadi László: A világ vallásföldrajza}}
 
Észak-Amerika 1880–1914 között a nagyfokú zsidó bevándorlás által a világ legnagyobb zsidó centrumává nőtt (''több mint 3 millió zsidó lakossal''). Az Egyesült Államokon kívül jelentős zsidó kolóniák létesültek ebben az időben Kanadában, Argentínában, Brazíliában, továbbá más földrészeken, Dél-Afrikában és Ausztráliában is. Ennek a minden addiginál hatalmasabb zsidó kivándorlásnak oka a felerősödött kelet-európai zsidóüldözés, a fellángoló véres [[pogrom]]ok voltak. {{refhely|Hunyadi László: A világ vallásföldrajza}}
 
== Kultúra ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsidók