„Tokaji borvidék” változatai közötti eltérés

A borvidék [[kontinentális éghajlat]]ú. A legtöbb helyen [[Tűzhányó|vulkanikus]] alapkőzet (andezit, riolit, s ezek tufái), illetve az ezen kialakult nyiroktalaj található. Az ásványi anyagokban gazdag vulkáni kőzeten testes, erős savgerinccel bíró minerális jegyekkel rendelkező borok készíthetők. A löszösebb talajú részek (pl. Kopasz-hegy), az alacsonyabb savtartalom miatt, a lágyabb karakterű boroknak kedvez, ezen dűlők alkalmasabbak illatosabb fajták termesztésére. Az [[aszúsodás]]t, vagyis nemes rothadást előidéző ''[[Botrytis cinerea]]'' [[gombák|penészgomba]] nemcsak Tokaj-Hegyaljára jellemző, több más borvidéken megtalálható ([[Arad-hegyaljai borvidék|Arad-hegyalja]], [[Móri borvidék|Mór]]). Azonban a termőhely, a különleges [[mikroklíma]], a környező [[folyó]]k ([[Bodrog (folyó)|Bodrog]], [[Tisza]]) és a megfelelő [[szőlő]]fajta ([[furmint]], [[hárslevelű]], [[muskotály|sárga muskotály]], [[zéta (szőlőfajta)|zéta]], [[kövérszőlő]], [[kabar (szőlőfajta)|kabar]]) egymásra találásának eredményeképpen itt évről évre bekövetkezik az aszúsodás. A borvidék riolittufába vájt pincerendszerének jellegzetes sajátossága a pincék falát vastagon borító nemes pincepenész, a ''Cladosporium cellare'', ami viszont (a ''Botrytis cinerea''-val ellentétben) a világon csak itt, és a Rajnai borpincékben fordul elő. Ez a gomba a tokaji borok minőségének biztosításában fontos szerepet játszik, a tevékenysége révén alakul ki az [[aszúbor]] sajátos, friss kenyérre emlékeztető íze, illata, zamata, sötét aranysárga színe és viszonylag magas alkoholtartalma.