„Frankenstein-komplexus” változatai közötti eltérés

a
a (→‎Jelentése: link jav.)
Ilyenkor az emberben két probléma merül fel:
 
1. Mikor fog ez – a szerinte – érző, gondolkodó lény, aki ráadásul fizikailag és szellemileg is erősebb nála, ellene fordunifordulni? Persze a három törvény védelmet nyújt, azonban ki tudja, mikor csúszik be valami hiba? Asimov legtöbb robottörténete meghibásodott robotokról szól, amely hiba legtöbbször abban nyilvánul meg hogy az említett robot túlságosan érző, értelmes lesz ([[A két évszázados ember]], [[Robotálmok]]).
 
2. Van e joga az embernek „életet” teremteni? Hiszen mik ezek a kétlábon járó, beszélő, valamilyen szinten gondolkodó dolgok, ha nem élőlények? Az emberiség mindig is irtózott a gondolattól, hogy önmaga mintegy [[Isten]]t játszva életet teremtsen, s a legtöbb műben az ilyenkor létrehozott teremtmény ocsmány, gonosz, gyilkos szándékú. A robotok azonban semmilyen szinten nem emberek, s ami azt illeti a szó szoros értelmében nem is életformák, hanem gépi intelligenciák, amelyek Asimov műveinek végére igencsak magas szintet érnek el, viszont ezt az [[emberiség]] érdekében hasznosítják.