„Elbeszélő költemény” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a jav. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
Az '''elbeszélő költemény''' verses [[epika]]i műfaj, mely a [[ballada|balladánál]] terjedelmesebb, az [[eposz]]nál általában rövidebb. Más elnevezésekkel: ''verses elbeszélés'', ''költői elbeszélés'', ''költői beszély''. Különféle témájú, hangvételű, [[kompozíció]]jú verses formájú nagyepikai alkotások összefoglaló neve.
== Régebbi meghatározása ==
A [[19. század]] végi ''[[A Pallas nagy lexikona]]'' szerint:
* mind az a verses elbeszélés, ami az epoz, epopeia, verses regény, ballada, románc, mese határozottabb fogalommal összekötött neve alá nem foglalható. Az eposztól világnézetének konkrétebb jellege és kereteinek szűkebb terjedelme különbözteti meg; benne is, mint a regényben egyesek sorsa és jelleme körül forog a dolog, de a verses regénytől is megkülönbözteti bonyodalmának egyszerübb volta. A balladától az epikusabb, részletezőbb előadás különbözteti meg. Általán aféle mű, mint a prózai elbeszélés, csakhogy verses formáju. Terjedelme szerfölött különböző. Arany a Tolit is K.-nek nevezte, mig a Fülemile is K. A modern K. egyik iránya az, melyet Byron kezdett meg és Puskin is művelt: az alanyi elemekkel vegyített K., ami ismét lehet lirai (Arany: Katalin), vagy humoros (Arany: Bolond Istók, Gyulai: Romhányi), vagy szatirikus stb.<ref>{{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Költői elbeszélés |url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/060/pc006034.html#5 |elérés ideje=2018-11-02 }}</ref>
== Története ==
Magyarországon a [[18. század]]ban jelent meg, virágkorát a [[19. század]]ban élte, a [[20. század]]ban elhalt. A műfaj legkiemelkedőbb képviselői a magyar irodalomban: [[Petőfi Sándor]], [[Arany János (költő)|Arany János]], [[Erdélyi József (költő)|Erdélyi József]], [[Illyés Gyula]] és [[Juhász Ferenc (költő)|Juhász Ferenc]].
| |||