„Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák–magyar trónörökös” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎A monarchia belpolitikája: Commonsba áthelyezett kép
Nincs szerkesztési összefoglaló
123. sor:
[[Fájl:Török szoba.jpg|bélyegkép|Rudolf dolgozószobája, a Török szoba, egykor...]]
[[Fájl:Hofmobiliendepot - Türkisches Zimmer von Kronprinz Rudolf.JPG|bélyegkép|...és egy mai rekonstrukció]]
Írásaiban nem kímélte [[Habsburg–Tescheni Albert főherceg|Albert]] nagybátyátnagybátyját sem, tekintve, hogy a főherceg az abszolutizmus, a birodalmi központosítás (centralizmus) és a konzervativizmus feltétlen híve volt. Ellentétüket csak fokozta az, hogy Albert a császár bizalmasa volt és adott a szavára, Rudolf viszont semmilyen befolyással nem rendelkezett az apjánál. Miután Rudolf és Szeps barátsága kitudódott Albert felemelte hangját Szeps ellen. Rudolf válasza nem váratott sokáig magára. Mivel a császári család tagjait nem lehetett bírálni, olyan cikket írt, amivel a cenzúra nem tudott mit kezdeni; a gúny eszközéhez nyúlt. A köztudottan konzervatív Albertet liberális gondolkodását dicsérte és a főherceg olaszokkal fenntartott szívélyes viszonyáról beszélt, holott a főherceg valójában megvetette az olaszokat.
 
Később a balkáni ortodoxok katolikus hitre térítése ellen emelt szót, melyet Albert is pártfogolt. Felismerte, hogy ezzel elvesztheti az újonnan a birodalomhoz került népek bizalmát és könnyen felkeltheti azok érdeklődését Oroszország felé.<ref>Hamann, 2008, 210-214. oldal</ref> 1883 április 13-án elfogadták új iskola törvényt, mely az addigi liberális szabályozást váltotta fel. Az új törvényben klerikális és antiszemita szempontok is érvényesültek. Az új törvény értelmében tanítónak csak olyan felekezetű embert nevezhettek ki, aki a tanulók többségének vallásához tartozott. A törvény alól két kivétel volt; az egyik Galícia (zsidó többséggel), a másik Dalmácia (ortodox többséggel). Rudolf megdöbbenéssel fogadta a hírt, melyben a haladó, modern eszmék és intézmények bukását látta. Megaláztatásnak és visszalépésnek tartotta, elsőnek a hanyatlás útján. Rudolf nacionalizmus ellenessége egyre nagyobb körben vált nyilvánvalóvá.<ref>Hamann, 2008, 219-220. oldal</ref> A nacionalista és antiszemita pártiak folyamatosan támadták Szepset és lapját, de volt, aki továbbment. [[Georg von Schönerer]] egyértelmű utalásokat tett Rudolfra, aki mint a legmagasabb körökből való támogatja Szepset és körét.<ref>Hamann, 2008, 224. oldal</ref>