„Koreai háború” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 80.98.250.203 (vita) szerkesztését (oldid: 20485680) vandalizmus Címke: Visszavonás |
a (GR) File renamed: File:USS Begor (APD-127) off Hungnam on 24 December 1950 (03).jpg → File:USS Begor (APD-127) off Hungnam on 24 December 1950 (80-G-K-11771).jpg Criterion 1 (original uploader’s request) · info added Címke: ellenőrizetlen globális képátnevezés |
||
86. sor:
[[Fájl:M20 75 mm recoilless rifle korean war.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Amerikai katonák egy [[M20 hátrasiklás nélküli löveg]]gel tüzelnek]]
[[Fájl:Warkorea American Soldiers.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Amerikai gyalogság beásva a kínai határ közelében, 1950. november 20.]]
[[Fájl:USS Begor (APD-127) off Hungnam on 24 December 1950 (
Az ENSZ erők október 19-én elfoglalták az északi állam fővárosát, [[Phenjan]]t, miközben a déli erők keleten előretörve október 26-án elérték a kínai határt. Észak-Korea területe csupán két határ menti sávra csökkent, így sokak számára közelinek tűnt az ország összeomlása.<ref name="Thomabb4" /> MacArthur tábornok és Acheson külügyminiszter egyetértettek abban, hogy Kína nem fog beavatkozni, figyelmen kívül hagyva [[Csou En-laj]] kínai külügyminiszter figyelmeztetéseit. Kínában Mao Ce-tung már augusztus 10-én tárgyalt [[Vjacseszlav Mihajlovics Molotov|Molotov]] szovjet külügyminiszterrel a beavatkozásról,<ref name="krono" /> és a 38. szélességi fok átlépése után azonnal csapatokat akart küldeni. Az ENSZ képviselet ügye mellett az is felbőszítette, hogy a konfliktus kitörése után két nappal, június 27-én az Egyesült Államok a [[Tajvani-szoros]] védelmére vezényelte a 7. flottát, megakadályozva ezzel annak invázióját. Azonban a pártvezetés megosztott volt a kérdésben, és többek között Mao helyettese, [[Liu Sao-csi|{{kínai|Liu Shaoqi|Liu Sao-csi}}]], a névleges katonai vezető, [[Csu Te|{{kínai|Zhu De|Csu Te}}]] tábornok és Mao bizalmasa, [[Lin Piao|{{kínai|Lin Biao|Lin Piao}}]] – aki később a csapatok vezetését is visszautasította – is ellenezte azt.<ref>Jung Chang, Jon Halliday: i. m. 387–388. o.</ref><ref>Priscilla Roberts: 13. o.</ref> Sztálin igyekezett meggyőzni a kínai pártvezetőt, hogy együtt erősebbek a nyugati hatalmaknál főleg, hogy Németország és Japán teljesen fegyvertelenek.<ref name="Stone56">Oliver Stone–Peter Kuznick: i. m. 56. o.</ref> Mao számára nemcsak jó lehetőség volt ez, hogy támogatást csikarjon ki Sztálintól, de egyúttal a [[kínai polgárháború]] végén kapitulált [[Kuomintang|{{kínai|Guomindang|Kuomintang}}]] katonáktól is megszabadulhatott.<ref>Jung Chang, Jon Halliday: i. m. 388. o.</ref>
|