Wikipédia

„Anime” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Kialakulása: Az "ekkora" szót arra javítottam, hogy "ekkorra", mert abban a mondatban úgy helyes.
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Kuszobab (vitalap | szerkesztései)
1 szerkesztés
Tévedések kivétele, szó jelentésének pontosítása fölösleges tartalom kivétele, kalózkodás népszerűsítésének eltávolítása, linkek hozzáadása,
1. sor:
{{magyaros|japán}}
{{Anime és manga}}
Az '''anime''' (アニメ, ejtése [anime], az angol „animation” szó rövidüléséből, ezért is írják [[Katakana|katakanával]]) a [[rajzfilm]] általános elnevezése [[Japán]]ban, a szigetországon kívül a japán stílusú rajzfilmek összefoglaló neve. A műfajmédium eredeti hazájában több korosztályt is megcéloz, és az élőszereplős filmekhez hasonlóan készülnektöbb azműfajban idősebbek számára iskészülnek, például romantikus, komikus, akció- és [[dráma]]animék, sőt erotikus, [[hentai|pornográf]] tartalmúak is.
 
== Kialakulása ==
Az anime sajátos formája a [[manga|mangához]] képest kissé késleltetve, a [[második világháború]]t követő zaklatott lelki világú Japánban alakult ki. Például számos műben megfigyelhető az [[nukleáris fegyver|atombomba]] gombafelhője. Egyik ilyen az ''[[Akira]]'', mely a 80-as évek egyik nagy anime disztópiája, amikorra a feszült társadalmi helyzet bizonyos alkotókból fokozott borúlátást váltott ki. Sokszor jellemző a sötét jövőkép, ami jól kifejezi, hogy milyen mélyen benne él a japán [[társadalom]]ban a [[Nukleáris fegyver|nukleáris]] csapás okozta sokk. Más animék közvetlenül a bombatámadásokat dolgozzák fel történelmi valószerűséggel, példaképp említhető a ''[[Hadasi no Gen]]'' (はだしのゲン Mezítlábas Gen).
[[Fájl:Japan-woodblock.jpg|balra|bélyegkép|XIX. sz-i fakocka illusztráció]]
A japán animáció rajzstílusa a japán [[képregény]]művészetből vezethető le: a [[manga]] mint rajzstílus a hagyományos japán [[fametszet]]ekre és [[tekercs (áramköri alkatrész)|tekercsekre]] rajzolt történetek és kompozíciók stílusát (a sajátosságok nagy részét innen származtathatjuk), valamint az akkori [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] képregénystílust ötvözte. A [[nő]]i alakok ábrázolásánál a korabeli amerikai [[szexideál]]t vették alapul: nagy kék szemű, szőke és karcsú.
 
[[Tezuka Oszamu]] tekinthető a műfaj egyik atyjának, akinek első fekete-fehér képregényei a megszólalásig hasonlítanak az 1930–1940-es évek amerikai rajzstílusára. Ezeket a jegyeket animációs filmjeiben is átültette, amikben Oszamu egy nagyon vizuális forma létrehozásával kísérletezett. A japán animátorok tulajdonképpen a képregény rajzolási stílusát vitték át az animációs filmekbe. A nagyon alacsony [[költségvetés]] egészen egyedi animációs stílus kifejlesztését eredményezte, ahol olyan hatáselemeket alkalmaznak, amelyek szinte észrevétlenül kevés rajzolást igényelnek. Így a mozgás [[illúzió]]ját, annak elképzelhetetlenné nagyításával ábrázolják: a szereplő szinte mozdulatlan, miközben körülötte egy elmosódott háttér kavarog eszeveszetten. Lassításokat alkalmaznak, vagy hatalmas állókép pásztázásával fejezik ki a drámaiságot, a csend és mozdulatlanság által. Eközben Amerikában a valóságot egyre precízebben visszaadó animációs színvonalat céloztak meg. ÍgyMa Japánbana egylegtöbb újanime ábrázolástartalmaz és[[CGI látásmód,(film)|CGI]]-t egy új stílus születettis.
 
Ekkorra válik el jelentősen a két ország animációművészete.
Ekkorra válik el jelentősen a két ország animációművészete. Míg Amerikában és az általában [[Nyugat (égtáj)|nyugati]] világban úgy tekintenek a képregényekre és a rajzfilmekre, mint gyerekes szórakozására, addig Japánban mindenki tisztában van vele, hogy a képregények és az animációs film egyes műfajaira a felnőtt tartalom a jellemző. Ez nem csak az [[erőszak]]ra és az [[erotika|erotikára]], hanem a gondolatvilágra is értendő. Egyre [[film]]szerűbb rendezésmód a jellemző, ami jól látható a ''[[Neon Genesis Evangelion]]ban'' vagy a ''[[Szentjánosbogarak sírja|Szentjánosbogarak sírjában]]'' (''Grave of Fireflies'' – 1988), ez utóbbi háborús dráma, ami két gyermek [[tragédia|tragédiájáról]] szól, akik elvesztették szüleiket a [[háború]]ban.
 
Az animék manapság világszerte, így [[Magyarország]]on is nagy népszerűségnek örvendenek.
 
== Kifejezőeszközök ==
26 ⟶ 24 sor:
 
== Csoportosítás ==
Az animénekaniméken rengetegbelül műfajatöbb műfaj létezik, a hagyományos, élőszereplős filmekhez hasonlóan: akció, kaland, gyerekmesék, romantika, [[dráma]], középkorban játszódó vagy [[fantasy]], [[sci-fi]], [[okkultizmus|okkult]]/[[horror]], erősen [[pornográfia|pornográf]] ([[hentai]]).
 
A legtöbb anime átmenetet képez több műfaj között, és ezek több jellegzetességét vegyíti. Így az egyes filmek kategóriákba szorítása nehézségekbe ütközhet. Előfordul, hogy egy animének látszólag egyszerű története van a felszínen, de ezzel egy időben létezik egy bonyolultabb, mélyebb cselekmény és karakterfejlődés. Szokásos, hogy egy akciódús anime humoros, romantikus vagy akár szívbe markoló elemeket is magában foglal. Ugyanúgy előfordulhatnak egy elsősorban romantikus animében erős akciójelenetek. Nem ritkák azok a történetek, amik látszólag viccesen bugyután kezdődnek, de a végkifejlet drámai, komoly mondanivalóval.
 
=== Anime- és mangaműfajok ===
'''GyermekGyermekeknek:'''
* '''[[Kodomo]]''': (子供 – gyerek, gyermek) elsősorban kisgyermekek számára készült anime vagy manga, ilyen például a ''[[Doraemon]].''
* '''Moé:''' olyan anime vagy manga, amiben nagyon pajkosak vagy cukik a szereplők, ilyen például a ''[[Little Snow Fairy Sugar]].'' A moé önmagában is egy jellemző, tipikus moé szereplő például egy szép, okos, de ügyetlen, szégyellős, szemüveges lány, mint például Mijuki Takara a ''[[Lucky Star]]''ból.
[[Fájl:EvaUnit02Still.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Mecha: az Eva Unit 02, ''[[Neon Genesis Evangelion]]'']]
'''FiúFiúknak:'''
* '''[[Sónen]]:''' (少年 – fiú), azaz elsősorban fiúk számára készített anime vagy manga, mint például a ''[[Dragon Ball Z]].''
** '''[[Mecha]]:''' óriás, többnyire ember által irányított robotokat felvonultató anime vagy manga, mint például a ''[[Mobile Suit Gundam]]''.
** '''[[Szuper Szentai|Szentáj/szuper szentáj]]:''' szó szerint „harci alakulat”, ezekben szuperhős-csapatok szerepelnek, ilyen például a ''[[Cyborg 009]].''
* '''[[Szeinen]]:''' a sónenhez hasonlít, felnőtt férfiak számára készül, például az ''[[Oh My Goddess!]]''. Sokan „hárem anime” címen említik a stílust, mivel a főhős egy tucat szépséges lánnyal „kénytelen” élni, általában a saját házában. Ezt az élethelyzetet gyakran tömik teli ''fan service'' jelenetekkel, de a '''hentai''' műfajban is találkozhatunk vele.
 
'''LányLányoknak:'''
[[Fájl:Adult Wikipe-tan.svg|bélyegkép|150px|[[Wikipédia:Wikipe-tan|Wikipe-tan]], a Wikipédia megszemélyesítésére használt [[manga]]szerű lány szereplő]]
* '''[[Sódzso]]:''' (少女 – lány) elsősorban lányok számára készített animék, ilyen például a ''[[Fruits Basket]].'' Általában kifejezetten nőies témákat, problémákat vet fel a történet.
49 ⟶ 47 sor:
'''[[Progresszív anime|Progresszív]]:''' művészfilmek, nagyon stilizált animék, például a ''[[Neon Genesis Evangelion]]'', ''[[The End of Evangelion]].''
 
'''Elegáns:'''
* '''Bisónen:''' (japánul ’gyönyörű fiú’) olyan animék összefoglaló neve, amikben nőies, gyengéd, megnyerő és érzékeny alakként ábrázolják a fiúkat vagy férfiakat, például a ''[[Fusigi Júgi]]''.
* '''Bisódzso:''' (japánul ’gyönyörű lány’) olyan animék összefoglaló neve, amikben csinos lányok szerepelnek, például a ''[[Magic Knight Rayearth]]''.
 
'''SzexualitásKorhatáros:'''
* '''[[Eccsi]]:''' (japánul ’illetlen szexualitás’) könnyű szexuális humort tartalmaz, például a ''[[Love Hina]]''. Az ilyennél csak szexuális utalás van: kilátszó fehérnemű. Fanservice-nek is nevezzük (mellékes a történetben, és általában a fiúk kedvéért).
* '''[[Hentai]] (hentáj):''' (japánul ’abnormális’ vagy ’perverz’) általában nyugaton pornografikus vagy erotikus animét értik alatta. Japánban ezeket ''poruno'' vagy ''ero'' címen keresik. Például: ''[[Moon Light Lady]]''.
66 ⟶ 63 sor:
 
* Az '''egész estés filmek''', amiket többnyire mozikban vetítenek, a három kategória közül a legmagasabb költségvetéssel és a legjobb képminőséggel készülnek. Népszerű anime mozik például az ''[[Akira]]'' vagy a ''[[Chihiro Szellemországban]]'', illetve a mostanában hazánkban is népszerű ''[[Ghost in the Shell]]'', és ''[[A vándorló palota]]'' (szintén Mijazaki Hajao alkotása). Vannak anime filmek, amiket filmes vagy animációs fesztiválokra készítenek, ezek általában rövidebbek és alacsonyabb költségűek. Ilyen például a Téli nap (冬の日, Fuju no hi) vagy [[Tezuka Oszamu]] ''[[Legend of the Forest]]'' c. filmje. Amatőrök is készítenek sikeres fesztivál-filmeket, leghíresebb köztük a ''Hosi no Koe'' (Egy távoli csillag hangjai), amelyet Sinkai Makoto és felesége egyetlen Apple gépen készített el több évi munkával. Előfordul még, hogy tévésorozatok epizódjait összeszerkesztik egy filmmé, ez többnyire hosszabb lesz, mint egy átlagos mozifilm.
* Az anime '''tévésorozatok''' rövidebb, valamilyen rendszerességgel televízióban közvetített részekből állnak. Ezek általában rosszabb minőségűek az OVA-knál vagy a filmeknél, mert a produkciós költségek az összes epizódra szétterítve lépnek fel. Az epizódok tipikus hossza 23 perc, hogy reklámokkal együtt éppen kitöltsön egy félórás tévés időszeletet. Egy átlagosan rövid sorozat 26 epizódból áll, de vannak fél szezonos, azaz 13 epizódon keresztül futó sorozatok is. (Vagy még rövidebbek.) Amennyiben egy sorozat nem eléggé sikeres, előfordul, hogy félbehagyják a készítését és 10 vagy 20 epizód után befejezik (például ''Hime-csan no ribbon'', ''Spirale Kizuna''). A legtöbb anime tévésorozatnak van nyitóklipje (opening) és záróklipje (ending), ezek a nagyobb költségvetésű sorozatoknál általában évente négyszer változnak (például ''Hagaren''). Gyakran jellemző az epizódba beszúrt rövid, humoros vagy buta jelenet is („eyecatcher”), amivel a reklámok elejét vagy végét jelzik.
* Az '''[[Original Video Animation|OVA]]''' ('''Original Video Animation''' – kb. eredeti videoanimáció); vagy '''OAV''' '''(Original Animated Video)''' anime gyakran a televíziós minisorozatokra emlékeztet. Az OVA-k többnyire 2-20 epizódból állnak, illetve léteznek sorozaton kívüli egyrészes („one-shot”) darabok, amik általában rövidebbek egy film hosszánál. Nevüket onnan kapták, hogy eredetileg videón jelentek meg; ma már a [[DVD]] és a jellemző[[Blu-ray médiumdisc|BluRay]] a jellemző. Az OVA-k általában a filmhez közeli minőségűek. Többnyire összefüggő történetet mondanak el. Népszerű OVA animék például az ''[[FLCL]]'', a ''[[Bubblegum Crisis]]'', vagy a ''[[Tencsi Mujo!]]''. Főcím, vége-főcím és eyecatcher néha előfordul az OVA-kban, de nem törvényszerűen. 2008 nyarától az '''OAD (original animation DVD)''' megnevezés is kezdett használatba kerülni, általában ezek a kiadványok tartalmazzák a DVD mellett az anime alapjául szolgáló manga egy kötetét is.<ref>[https://www.animenewsnetwork.com/encyclopedia/lexicon.php?id=35 Anime News Network: Original Animation Video]</ref>
* Az '''[[Original Net Animation|ONA]]''' ('''Original Net Animation''' – kb. eredeti netanimáció) egy egyelőre ritkán használt rövidítés, az '''OVA''' mintájára, csak az interneten terjesztett (többnyire fizetős letöltésselszolgáltatásokon keresztül) anime. Az OVA-khoz hasonlóan magas költségvetésű, illetve minőségű. Az epizódszám nem szükségszerűen alacsony. Például ''Ghost in the Shell – Stand Alone Complex.''
* Említést érdemel a '''[[fansub]]''' és a '''[[fandub]]''' jelenség, amely nem önálló műfaj, hanem a külföldi rajongók által végzett tevékenység, amelynek során a nyugaton kevesek által érthető japán szöveget a nyelvben járatos amatőr rajongók angol feliratozással látják el, vagy önkéntes munkában szinkronizálják. Mivel sok japán manga és anime soha nem kerül hivatalos (licencelt) formában tengerentúli kiadásra, a fansub mozgalom kényszerűségből figyelmen kívül hagyja a szerzői jogokat. A legtöbb fansub azonban tartalmaz a műbe illesztett kérést, hogy hivatalos megjelenés esetén a nézők a kereskedelmi terméket is vásárolják meg, elősegítve ezzel az anime/manga nemzetközi elterjedését.
* Megemlítendő, hogy animékből nincsenek évadok a klasszikus értelemben véve. Külföldi oldalakon season-ökről szoktak beszélni, ami nem teljesen egyenlő az évad szavunkkal. Emellett a japánok más elven gyártják az animációs filmeket, így ezért sem illik rájuk az évad szó. Mi történetszálakról, külön főcímmel rendelkező kapcsolódó sorozatokról, és forgalmazói évadokról beszélhetünk. A forgalmazói évad azt jelenti, hogy az adott sorozat forgalmazója vagy jogtulajdonosa egyszerre hány részes adagot árusít adott tárgyéven belül vagy rövidebb időszakon belül. (Például ''[[Naruto]]'' harmadik forgalmazói évadjának vetítése közben a közép-európai [[Animax Közép-Európa|Animax]] azonnal megvásárolta az utolsó adagot is.) Ezt mostanában szokás epizódcsomagnak is nevezni. A sorozatok elején és közepén 52 részes csomagokban árusítanak a forgalmazók. Amikor a sorozat végéhez viszonylag kevés rész hiányozna, akkor a forgalmazó azokat a részeket is hozzácsapja az utolsó adaghoz. Például ''[[InuYasha]]'' esetében 63 részes a harmadik forgalmazói évad, illetve az alapvetően 64 részes ''[[Fullmetal Alchemist]]: Testvériség'' egyben megvásárolható. Előfordul olyan is, hogy hivatalosan két külön sorozatnak minősülő folytatásos történetet a forgalmazó egybecsomagol, ezáltal a két sorozat két forgalmazói évaddá válik nálunk. Így történt ez a ''[[Slayers]]'' és a történet folytatásaként szolgáló ''Slayers: Next'' című sorozattal. (Így nálunk a két sorozat egy sorozatként, ''Slayers – A kis boszorkány'' címen jelent meg.)
 
== Források ==
85 ⟶ 80 sor:
* [http://www.animeoxide.com/ Anime Oxide]
* [http://www.anidb.info/ Anime DataBase]
*[https://myanimelist.net My Anime List]
*[http://anichart.net AniChart]
 
=== Magyar oldalak ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Anime”