|
}}
A '''VietnámiVietnami Szocialista Köztársaság'''<ref>Az ország nevének rövid ''a''-val írt változata 2015-ben változott a hosszú ''á'' alakra, mely a [[A magyar helyesírás szabályai|12. AkH-ban]] lett rögzítve, a [[Földrajzinév-bizottság]] egyetértésével. Bővebben lásd ezen cikk vitalapját. A hivatalos konzulátusi alak még a korábbi ''Vietnam'' változat.</ref> ''(Cộng hòa Xã hội Chủ nghĩa Việt Nam)'' [[Délkelet-Ázsia|délkelet-ázsiai]] ország. Északról [[Kína]], nyugatról [[Laosz]] és [[Kambodzsa]], keletről pedig a [[Vietnámi-öböl]] határolja.
VietnámVietnam tagja az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]]-nek, a [[Frankofónia|Frankofónia Nemzetközi Szervezetének]], az [[Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége|ASEAN]]-nak, az [[Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés|APEC]]-nek és a [[Kereskedelmi Világszervezet|WTO]]-nak.
== Földrajz ==
Az északi országrészt döntően fennsíkok és a [[Vörös-folyó (Vietnam)|Vörös-folyó]] deltája, a középsőt hegységek, míg a délit part menti alföldek, a [[Dai Truong Son]] (központi hegyek) magasan fekvő sík vidékei, és a [[Mekong-delta]] {{wd|Q1052867}} jellemzik.
Domborzatát 40–40%-ban dombok és hegyek alkotják. Az ország nagyobb része hegyvidékes. Az Annami-Kordillerák vagy másképp [[Vietnámi-hegység|Vietnami-hegység]] {{wd|Q842139}} kb. {{szám|1100|km}} hosszú lánca húzódik rajta végig. Legmagasabb pontja a [[Fansipan]] ([[vietnámi nyelv|vietnámi]]: ''Phan Xi Păng'', {{audio|Fan Si Pan.ogg|kiejtés|help=no}}) az ország északi végén, {{szám|3143|m}}.<ref>http://peaklist.org/WWlists/ultras/indochina.html</ref>
Északi részén a [[Tonkini-felföld]]et jól [[karszt]]osodó, [[Devon (időszak)|devon]]-[[Perm (időszak)|perm]] időszaki [[mészkő (kőzet)|mészkő]], valamint [[kavicskő|konglomerátum]] és [[kristályos pala]] építi fel; a [[karbon]] időszaki rétegekben kőszén található. A [[Vietnámi-öböl|Vietnami-öböl]] partján a felföld kb. {{szám|4000}} [[karszt]]os toronyból, szirtből álló szigetcsoportban végződik (''[[Ha Long-öböl]] és környéke''). A Tonkini-felföldet dél felől a [[Vörös-folyó (Vietnam)|Vörös-folyó]] háromszög alakú, kelet felé kiszélesedő alföldje ([[Tonkini-medence]]) zárja le, amelyet éles törésvonalak határolnak. {{refhely|Országok lexikona A-Z, Magyar Nagylexikon, 2007}}
Az alföld nyugati oldalán húzódik a tengerparttal párhuzamos VietnámiVietnami-hegység (''helyenként {{szám|2500}} méteres csúcsokkal''), amelynek alapját [[Variszkuszi-hegységrendszer|variszkuszi]] eredetű kristályos kőzetek alkotják. A hegység szélesebb északi és elkeskenyedő középső része aszimmetrikus: kelet felé meredeken szakad le a tengerre, nyugaton lankásan lejt a [[Mekong]] völgye felé. A [[földtörténet]]i ó- és középkori tengerelöntés emlékét kasztos formákban gazdag mészkőfennsíkok és homokkőből álló hegyláncok őrzik. A Dan Nang-i öböltől délre a hegység ismét kiszélesedik; a [[gránit]]ból álló trópusi szigethegyek között [[bazalt]]takarók terülnek el.
{{refhely|Országok lexikona A-Z, Magyar Nagylexikon, 2007}}
A Vörös-folyó a torkolatától Hanoi-ig nagy hajókkal is járható.{{refhely|A Föld országai, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965}} A két folyó deltái az ország legsűrűbben lakott, gazdaságilag legfejlettebb vidékei. A delták jelenleg is töltik fel a tengert, előrenyomulásuk egy év alatt is jelentős.
A VietnámiVietnami-hegység felől további rövid, nagy esésű vízmosások tartanak a tenger felé; sok rajtuk a vízesés.
Az ország legnagyobb szigete a [[Phú Quốc-sziget|Phú Quốc]] (''[[Kambodzsa|Kambodzsában]] Koh Tral néven ismert''). VietnámVietnam déli részén, Kambodzsához közel, a [[Thai (Sziámi)-öböl|Thai-öbölben]] fekszik.
=== Éghajlat ===
Nyaranként az [[Indiai-óceán]]ról betörő délnyugati [[monszun]] és a [[Dél-kínai-tenger]]ről fúvó délkeleti monszun hatol be. A monszunesőzés április végétől október elejéig terjedő 5-6 hónapja alatt hull le az évi csapadék nagy része. Az Annami-Kordillerák ÉK-i és keleti lejtői azonban a téli hónapokban is csapadékosak.{{refhely|A Föld országai, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965}}
Az elkeskenyedő Közép-VietnámbanVietnamban, nagyjából [[Đà Nẵng]] és [[Huế]] között húzódik a trópusi öv északi határa. VietnámVietnam észak-déli irányú fekvését tekintve nagy kiterjedésű, így jelentősek az eltérések az időjárásban is. Azok az Ázsia középső részéről érkező hideg légtömegek, amelyek északon a téli hónapokban lehűlést okoznak, Danangtól délre már nem jutnak el. {{refhely|Akadémiai Kiadó: Világföldrajz, 2010}}
Az évi középhőmérséklet a síkságokon és a tengerparton északról dél felé nő.
=== Élővilág, természetvédelem ===
VietnámbanVietnamban változatos az élővilág, beleértve a termesztett növényeket is.
Az ország déli részének természetes növényzete a [[trópusi esőerdő]]. Ezek jellegzetes óriásfái a sárkányalmák. Az alsóbb lombkoronaszintben és cserjeszintben gyakoriak a pálmák és bambuszok, a gyepszintben a páfrányok, a csipkeharasztok és a csalánfélék. Az [[epifiton]]ok közl jellemzőek a páfrányok és az orchideák, a liánok közül a lepényfafélék (pl. a majomlépcsőfa) és a mimózafélék (pl. az óriáshüvely). A tengerparton [[Mangrove (növénynemzetség)|mangrove]]vegetáció, a Mekong deltavidékén mocsarak, mocsárerdők vannak.
VietnámVietnam északi részén és a tengerparti hegyvidékek keleti oldalán [[monszunerdő]]k nőnek. A sík vidéken az erdőket kiirtották, helyükön rizst termesztenek.
A [[vietnámi háború]]ban több mint {{szám|16000}} km² trópusi esőerdőt égettek fel, illetve pusztítottak el lombtalanító vegyszerekkel.<ref name="ReferenceA"/>
==== Természeti világörökségei ====
{{Fő|Vietnám világörökségi helyszínei}}
Két tájat nyilvánított természeti [[világörökség]]gé VietnámbanVietnamban az [[UNESCO]]:
* [[Ha Long-öböl]];
== Története ==
=== Őskor ===
A ma VietnámkéntVietnamként ismert terület a [[paleolitikum]] óta lakott. Régészek szerint mai vietnámivietnami civilizáció története a késői neolitikumban, a korai bronzkorban kezdődött, az i.e. 2000-től i. e. 1400-ig fennállt [[Phung-nguyen]] {{wd|Q825179}} kultúrával. I. e. 1200 körül alakult ki az öntözéses rizstermesztésen alapuló, bronzeszközöket használó [[Dong Son]] kultúra [[Vörös-folyó (Vietnam)|Vörös-folyó]] síkságán. Nevezetesek az ekkor készült bronzdobok. A kultúra [[bronz]]fegyverei, szerszámai és dobjai azt mutatják, hogy a bronzmegmunkálás technológiáját helyben alakították ki, de azután érték délkelet-ázsiai hatások.
=== Ókor ===
[[Fájl:My Son B5.jpg|thumb|left|190px|[[Mỹ Sơn]] templomainak romjai]]
A következő évezredekben VietnámVietnam többnyire [[kína]]i uralom alatt állt. Voltak korai függetlenségi mozgalmak, például a Trưng nővéreké is, de ezek csak átmeneti eredményt hoztak.
=== Középkor ===
[[Fájl:Ngọ Môn + river.jpg|thumb|right|[[Huế]] citadellája]]
Vạn Xuân állam a Ly dinasztia elődjeinek idején független volt 544-től 602-ig. A 10. század elején a Khúc család uralma idején VietnámVietnam autonómiát ért el, de nem volt független.
938-ban [[Ngô Quyền]] vietnámivietnami nagyúr megverte a kínai csapatokat a Bạch Đằng folyónál és kivívta VietnámVietnam függetlenségét 10 évszázados kínai uralom után. Đại Việt néven a Lý és a Trần dinasztiák idején az ország aranykora jött el. Virágzásának tetőpontjára a 15. században a Lê dinasztia uralkodása alatt jutott, különösen pedig [[Lê Thánh Tông]] (1460–1497) császár idején. A 11. és a 18. század között VietnámVietnam délfelé terjeszkedett, a folyamat neve ''nam tiến''. Közben átmenetileg meghódította [[Champa]] királyságot és a [[Khmer Birodalom]] egy részét.
=== Újkor ===
A Lê dinasztia uralmának vége felé lázadások hulláma öntötte el VietnámotVietnamot. Először a kínaiak által támogatott Mac dinasztia váltotta a Lê dinasztia hatalmát. A Mac dinasztia veresége után a Lê dinasztia császárai kerültek ismét trónra, de valóságos hatalom nélkül. A hatalom megoszlott: északon a Trịnh család, délen a Nguyễn család gyakorolta azt. Az ország négy évtizedre polgárháborúba süllyedt. Ebben az időben a Nguyễn család kiterjesztette VietnámotVietnamot dél felé a Mekong deltára, elfoglalta Champát a központi felföldön és khmer földeket a [[Mekong]] mentén. A polgárháború úgy ért véget, hogy Tây Sơn testvérek megverték mindkét felet és új dinasztiát alapítottak. Uralmuk azonban nem volt hosszú. A Nguyen urak maradékai [[Nguyen Anh]] vezetésével segítségül hívták a franciákat. Nguyen Anh egyesítette VietnámotVietnamot és megalapította a Nguyễn dinasztiát.
=== Franciák ===
VietnámVietnam függetlenségét fokozatosan ásta alá [[Franciaország]] sorozatos katonai hódításokkal 1859 és 1885 között. Végül az ország [[Francia-Indokína]] része lett. A francia igazgatás jelentős politikai és kulturális változásokat hozott a vietnámivietnami társadalomban. Nyugati jellegű modern oktatási rendszert alakítottak ki, és széles körben propagálták a [[kereszténység]]et a vietnámivietnami társadalomban. Ültetvényes gazdálkodást vezettek be, [[dohány]]t, [[indigó (növénynemzetség)|indigót]], [[Tea (növényfaj)|teát]] és [[kávé]]t [[export]]áltak. Az önkormányzati és polgári jogi igényeket egyre durvábban utasították el a franciák. Nacionalista politikai mozgalmak szerveződtek, melynek vezetői függetlenséget kívántak. Közéjük tartozott mások mellett [[Ho Si Minh]]. A franciák a [[második világháború]]ig tudták fenntartani uralmukat gyarmatuk felett. A [[Csendes-óceán]]on dúló háború folyományaként a [[japán]]ok 1941-ben megszállták Francia Indokínát. Francia Indokína ekkor Japán szövetségese, a [[náci]] [[Németország]] által megszállt [[Vichy Franciaország]] igazgatása alatt állt. VietnámVietnam természeti kincseit a Japán Császárság katonai szükségleteinek szolgálatában aknázták ki.
1941-ben lett jelentős a [[Ho Si Minh]] vezetése alatt álló [[Viet Minh]] – egy [[kommunista]] és [[nacionalista]] felszabadítási mozgalom. Célja a Franciaországtól független VietnámVietnam volt, és harcolt a japán megszállás ellen. 1945-ben Japán katonai vereséget szenvedett és megbukott vietnámivietnami bábkormánya. A Viet Minh megszállta [[Hanoi]]t és ideiglenes kormányt hozott létre, amely kikiáltotta az ország függetlenségét szeptember 2-án. Ugyanabban az évben Franciaország csapatokat küldött a francia uralom helyreállítására. Háború tört ki a Viet Minh és a francia csapatok között, amely [[1954]]. [[július 20.|július 20-áig]] tartott.
A Viet Minh súlyos veszteségeket szenvedett. A [[kína]]i és [[Szovjetunió|szovjet]] támogatás ellenére állományának harmadát elvesztette az amerikaiak és a hozzájuk hű vietnámiakvietnamiak által támogatott franciákkal vívott harcban. Végül azonban stratégiai győzelmet arattak a [[Dien Bien Phu-i csata|Dien Bien Phu-i csatában]]. Ezt követően 1954-ben, a tűzszünet kihirdetése után [[Genf]]ben tárgyalások kezdődtek. A francia gyarmati közigazgatást felszámolták, Francia Indokínát feloszlatták. VietnámotVietnamot kettéosztották. Az északi részen megalakult Ho Shi Minh VietnámiVietnami Demokratikus Köztársasága, délen pedig [[Bao Dai]] császár VietnámVietnam Állama. A kettő között a 17. szélességi fok mentén demilitarizált övezetet hoztak létre. Az 1954-es egyezmény kifejezetten megtiltotta harmadik erő beavatkozását.
=== Amerikaiak ===
Amerikai tanácsadói javaslatára VietnámVietnam Állam miniszterelnöke, [[Ngo Dinh Diem]] eltávolította hatalomból [[Bao Dai]] császárt. Ennek eszköze egy meghamisított népszavazás volt, amelyet testvére, [[Ngo Dinh Nhu]] szervezett. Ezután a VietnámiVietnami Köztársaság elnöke Ngo Dinh Diem lett. A genfi egyezmények értelmében [[1956]]-ban egész VietnámbanVietnamban választást kellett volna tartani, de Diem elutasította megtartását, annak ellenére, hogy Észak ismételten felhívta a választások módjáról tartandó tárgyalásokra.
A kommunista nacionalista [[Nemzeti Front Dél-Vietnám Felszabadításáért|Nemzeti Felszabadítási Front]] [[partizán]]háborúba kezdett az 1950-es évek végén Észak-VietnámVietnam támogatásával. Céljuk Diem kormányának megdöntése volt, amelyet hivatalos közleményeikben „továbbélő gyarmati rezsimnek” neveztek.
Diem maga katolikus volt, kormánya előjogokat biztosított a katolikusoknak. Betiltotta a [[buddhista]] zászló használatát, az emiatt kitört zavargásban a tömegbe lőttek. [[1963]]-ban a buddhista válságnak nevezett tömegtüntetések sora következett. Diem ellenzése dacára testvére a pagodák ellen támadásokat szervezett, melyek közül legnevezetesebb a Xa Loi pagoda megtámadása. Az amerikaiak viszonya megromlott Diemmel, majd puccs következett, amelyben Diemet meggyilkolták.
Diem halálát katonai puccsok sorozata követte. Gyakran még egy hónapot sem bírtak ki a rezsimek a következő puccsig. Ebben a helyzetben érték el első katonai győzelmeiket a kommunisták. Hogy VietnámotVietnamot megvédje a kommunista felkelőktől, az amerikaiak növelték katonai tanácsadóik számát. [[1965]]-ben már hadműveletekben is részt vettek amerikai erők, amelyek létszáma a csúcsponton meghaladta az 500 000-et. Az [[1968]]-as [[Tet-offenzíva]] idején észak-vietnámivietnami csapatok délen támadtak jelentős célpontokat. A Nemzeti Felszabadítási Front kommunista erőit a Ho Shi Minh-ösvényen látták el utánpótlással, amely [[Laosz]] és [[Kambodzsa]] területén húzódott. Az amerikai elnök engedélyezte Laosz és Kambodzsa bombázását. Ezt akkor titokban tartották az amerikai [[Az Egyesült Államok Kongresszusa|Kongresszus]] előtt.
[[Fájl:B-52D(061127-F-1234S-017).jpg|thumb|Az amerikai légierő [[B–52 Stratofortress]] gépe szőnyegbombázást végez (1972)]]
{{Bővebben|Vietnámi háború|A Mỹ Lai-i mészárlás}}
A növekvő veszteségek hatására és a beavatkozással szembeni hazai és nemzetközi ellenállással szembesülve az Egyesült Államok megkezdte a hadszíntér átadását a dél-vietnámivietnami katonaságnak ([[Nixon-doktrína]]); a folyamat neve „vietnamizálás” volt. Vegyes eredményt értek el. Az [[1973]]. [[január 27.|január 27-én]] kötött párizsi békeszerződés szerint az Egyesült Államok hivatalosan elismerte VietnámVietnam függetlenségét az 1954-es genfi egyezmények szerint. Minden amerikai csapatot kivontak [[1973]]. [[március 29.|március 29-ére]]. Ezzel a nagyobb hadműveletek véget értek, de korlátozott harcok folytak 1975 tavaszáig. Akkor az északiak hadjáratot indítottak dél ellen, amelynek a végén [[1975]]. [[április 30.|április 30-án]] elesett [[Saigon]]. Dél-VietnámVietnam rövid ideig az északiak katonai megszállása alatt álló Dél-vietnámivietnami Köztársasággá alakult, majd hivatalosan egyesítették a kommunisták uralma alatt álló VietnámiVietnami Szocialista Köztársasággal [[1976]]. [[július 2.|július 2-án]].
=== Kommunisták ===
Amikor a lebombázott országban átvették a hatalmat, a vietnámivietnami kommunisták betiltották a többi politikai pártot, bebörtönözték [[Dél-VietnámVietnam]] tisztviselőit és katonáit, átnevelő táborba küldték őket. Kollektivizálták a mezőgazdaságot és a gyárakat. A háborútól elpusztított ország lassan épült újjá, a kommunista rezsim súlyos humanitárius és gazdasági nehézségekkel szembesült. Milliók menekültek csónakokon, nemzetközi humanitárius válságot okozva.
1979-ben a vietnámivietnami hadsereg megszállta [[Kambodzsa|Kambodzsát]] ([[Kambodzsai–vietnámiKambodzsai–vietnami háború]]), és eltávolította a hatalomból a [[Vörös Khmer|vörös khmereket]]. Emiatt megromlott a viszony Kínával, amely rövid időre betört Észak-VietnámbaVietnamba 1979-ben ([[Kínai–vietnámiKínai–vietnami háború]]). Vietnám [[1989]]-ben vonta ki csapatait Kambodzsából.
Történelmi változás következett be 1986-ban. A Kommunista Párt [[szabadpiaci reformok]]at vezetett be. Az állam hatalma változatlan maradt, de lehetővé vált a mezőgazdasági üzemek és más vállalkozások magántulajdona, leépítették a korlátozásokat és bátorították a külföldi tőkebefektetést. VietnámVietnam gazdasága jelenleg a leggyorsabban növekvők közé tartozik a világon, ezért ez az ország is az ún. „kis tigrisek” közé tartozik.{{forr}}
== Államszervezet és közigazgatás ==
| 