„Gironde (francia forradalom)” változatai közötti eltérés

{{más|Gironde megye}}

A '''Gironde''' a [[francia forradalom]]ban a [[jakobinusok]]kal szemben álló mérsékelt köztársasági párt neve volt. A tagjai voltak a '''girondisták''' (más néven '''girondiak'''.<ref>Elavult, pl. a Pallas nagy lexikonában előforduló megnevezés</ref> Nevük onnan ered, hogy vezérszónokaik [[Gironde megye]] küldöttei voltak a törvényhozó testületben ([[1791]]) és a konventben ([[1792]]). Magát az elnevezést először [[Alphonse de Lamartine]] használta '''L'Histoire des girondins''' című nyolckötetes művében.

 

== Története ==

A girondisták mérsékelt köztársaságpártiak voltak: nem elégedtek meg az alkotmányos monarchiával, és élesen elutasítottak minden olyan kísérletet, amely a forradalom befejezésére irányult. A Törvényhozó Nemzetgyűlésben emiatt – paradox módon – a monarchisták oldalán háborús agitációt folytattak, szemben a szintén köztársaságpárti jakobinusok pacifizmusával. A király girondistákból álló kormányt nevezett ki: Roland belügyminiszter, ''Servan'' hadügyminiszter, ''Glavière'' pedig pénzügyminiszter lett.

 

 

== A Gironde bukása ==

[[Fájl:Elie Guadet.jpg||thumb|right|120px|Élie Guadet]]

 

{{idézet|Először: Párizs elöljáróságát fel kell oszlatni.... A városi elöljáróságot ideiglenesen váltsuk fel huszonnégy órán belül a szekciók elnökeivel!

 

== A girondisták kivégzése ==

1793-ban a ''Courrier Républicaine'' című lapban az alábbi rövid cikk jelent meg:{{idézet|A Forradalmi Törvényszék tegnap (1793. október 31.)lezárta azt a nagy pert, amely magára vonta Franciaország és Európa figyelmét. Brissot, Vergniaud, Gensonné, Duprat, Valazé, Lehardy, Ducos, Boyer-Fonfrde, Boilleau, Gardien, Duchstel, Sillery, Fauchet, Duperret, Lasocure, Carra, Lesterp-Beauvais, Minville, Antiboul, Vigée és Lacaze vádlottakról megállapították, hogy összeesküdtek a Köztársaság egysége és oszthatatlansága ellen, a francia nép szabadsága és biztonsága ellen. Halálra ítélték őket. Az ítéletet, mely megreszketteti a zsarnokokat és a rabszolgákat, tegnap hajtották végre a Forradalom terén. Valazé ítélete meghallgatása után szíven szúrta magát, holttestét külön kocsiban vitték a kivégzés helyére, majd együtt temették el a többi elítélt testével. A kivégzés délután egykor kezdődött. Az elítéltek többsége bátorságról és lelkierőről tett tanúbizonyságot. A kordéról leszállva megölelték egymást, az úton szónokoltak a néphez, a vérpadon pedig azt kiáltották: Éljen a Köztársaság! Sillerynek és Fauchet-nak külön gyóntatója volt, őket végezték ki elsőnek. Kivégzésük háromnegyed órát vett igénybe. A nép is azt kiáltotta: Éljen a Köztársaság!|A Nagy Francia Forradalom Dokumentumai. Szerk.: Hahner Péter. 350. old. Budapest, Osiris Kiadó, 2000.}}

 

 

== Források ==

* [[François Furet]]: A francia forradalom története. (Ford. Pőcz Erzsébet) Budapest, 1999. Osiris Kiadó. {{ISBN|9633795745}}

* [[Albert Soboul]]: A francia forradalom története 1789 -1799. Kossuth Kiadó, 1999. Budapest. {{ISBN|9630940787}}