„MTK Budapest FC” változatai közötti eltérés

Az MTK az egyetemes magyar sport egyik legrégebben alapított, patinás egyesülete. Történelme együtt mozgott Magyarország viharos XX. századi történelmével. Bár az MTK több egy labdarúgócsapatnál, az alábbi adatok – amelyek zömében a klub hivatalos honlapjáról, illetve a klub történelmét bemutató különböző kiadványokból származnak – a labdarúgókra vonatkoznak. A Magyar Testgyakorlók Köre alakuló közgyűlésére 1888. november 16-án került sor egy budapesti kávézóban. Az alapító tagok a magyar arisztokrácia és a zsidó polgárság köréből kerültek ki. A feljegyzések Donáth Sándor, Horner Ármin, Klauber Izidor, Kohn Arnold, Leitner Ármin, László Lajos, Müller Dávid, Sachs Lipót, Szekrényessy Kálmán, Tóth Lajos, valamint id. Weisz Dezső nevét őrizték meg az utókornak. Titkárnak Donáth Sándort választották.<ref name="auto_atiFSipK6VB5A2mZL30vlw">http://www.mtkhungaria.hu/index.php?action=history</ref> Fontos megjegyezni, hogy az alapítók és az első komoly társadalmi súlyú pártfogók között nem csak zsidók találhatók meg. Százhúsz év távolából visszanézve megállapítható, hogy az egyesület elsősorban a fővárosi középpolgárság körében keresett és talált híveket. A századforduló előtti sport- és közéletben szokatlan volt az MTK-isták demokratikus felfogása, új iránti nyitottsága és a szélsőségekkel szembeni kiállása.<ref>Szántó András: Ria, ria, Hungária - zsidóság és futball Magyarországon, Szombat, 1998. november, Internet, http://www.szombat.com/archivum/regi/h9811f.htm</ref> A Magyar Testgyakorlók Köre, kifejezve a magyarosodás útjára lépő zsidóság asszimilációs késztetéseit, egyértelműen a partikularizmusoktól és a helyi patriotizmusoktól mentes univerzalitás, a torna szellemiségének visszautasítása, valamint az elit 'club' és a konzervatív légkört árasztó 'egylet' elutasításaként jött létre. Elmondható, hogy az MTK tekinthető az első polgári sportegyesületnek, amely a modern és szabad atlétika gyakorlását tekintette legfontosabb céljának. Az egyesületet részben alapító és finanszírozó budapesti belvárosi, zömében hatodik-hetedik kerületi liberális zsidó polgárság hangsúlyozottan egy olyan egyesületet kívánt létrehozni, amelyben bárki, mindenfajta diszkrimináció nélkül, magas szinten űzhette az akkori idők legújabb sportjait.<ref>Hadas Miklós/Karády Viktor: Futball és társadalmi identitás, Adalékok a magyar futball társadalmi jelentéstartalmainak történelmi vizsgálatához, Internet, http://www.c3.hu/scripta/scripta0/replika/honlap/1718/hadas.htm</ref> Ez a szellemiség továbbra is jellemző az egyesületre. A klub megalapításának 115. évfordulójára 2003-ban kiadott ünnepi nyomtatványában is az állt, hogy "Az MTK megalakulása óta következetesen demokratikus sportegyesület, amelyben vallásra, nemzetiségre, iskolai végzettségre és foglalkozásra való tekintet nélkül mindig otthonra leltek a tehetséges sportolók".<ref>115 éve alakult az MTK, Internet, 2003. november 12., http://www.origo.hu/sport/20031112115eve.html</ref> Minden nyitottság ellenére a labdarúgás klubon belüli elfogadása és a labdarúgó szakosztály megalakítása nem ment könnyen. Amikor az MTK 1897-ben belépett a [[Millenáris Sportpálya]] pálya megmentésére alakult [[Versenypálya Szövetség]] részvényeseinek táborába, a [[Millenáris]]onMillenárison folyó tréningek során a klubtagok egy része közelebbről megismerkedhetett a labdarúgással. A labdarúgó szakosztály megalakítására tett első javaslatot az elnökség 1897. február 28-án elvetette, aminek következtében az új sportág iránt nyitott tagok egy része elkezdett átszivárogni a labdarúgást már folytató [[BTC]]-be. Ez a folyamat 1900-ban nyílt szakításhoz vezetett és részben az MTK létét is veszélybe sodorta. A klub taglétszáma 62 főre csökkent és a válságos helyzetben az egyetlen észszerű megoldásnak a labdarúgó szakosztály megalakítása látszott. A klub alapszabályának módosításával 1901. március 12-én a [[BTC]]-ből visszatérő Kertész Sándor vezetésével megalakult az új szakosztály. Az MTK labdarúgásának életében a következő mérföldkő 1901. október 20-a volt, amikor az első mérkőzést játszotta a [[BTC]] vegyes csapata ellen. A Révész – Auerbach, Weisz – Frank, Róz, Ságody – Freund, Tausz, Kertész, Herquett, Káldor összeállításban felálló MTK első mérkőzése döntetlennel végződött.<ref>Barcs Sándor (szerk.): Száz éves az MTK-VM Sportklub, Népszava Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1988, p. 29</ref>