„Petru Groza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a van szabad kép róla |
|||
55. sor:
==Miniszterelnökként==
Groza már miniszterelnöksége első napjaiban learatta első nagy sikerét. [[1945]]. március 10-én a Szovjetunió beleegyezett abba, hogy átadja Észak-Erdélyt, több mint 43 000 km²-t, amely a [[második bécsi döntés]] következtében 1940 óta [[Magyarország]]hoz tartozott. Groza megígérte, hogy az újonnan szerzett területeken tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait, míg [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] kijelentette, hogy a Rădescu által vezetett előző kormány annyira szabadjára engedte a régióban a [[szabotázs]]t és a [[terrorizmus]]t,
Groza nyilatkozataiban a román–magyar történelmi megbékélés elkötelezettjeként tüntette fel önmagát. A Magyar Népi Szövetség kolozsvári kongresszusán azt ígérte a magyar kisebbségnek, hogy egyenrangú állampolgárai lesznek Romániának, ugyanakkor a határok „légiesítésével” szabadon fenntarthatják magyarországi kapcsolataikat; ennek a beszédnek a napján viszont [[Teohari Georgescu]] belügyminiszter elrendelte a határok fokozottabb őrizetét.<ref>{{cite journal | last = Tófalvi | first = Zoltán | title = 1956 erdélyi mártírjai | journal = Kortárs | volume = 2001 | issue = 12 | url = http://www.epa.oszk.hu/00300/00381/00053/tofalvi.htm | accessdate = 2008-10-26 }}</ref>
61. sor:
Groza reformjaival tovább erősítette a kormányáról alkotott jó képet, miközben erősítette kapcsolatait a kommunista párttal. A kormányzati bürokrácia egyszerűsítésére törekedett, és az erdélyi részen három városban elmozdította a prefektust, köztük a régió nem hivatalos fővárosában, [[Kolozsvár]]on. Az elmozdított prefektusok helyére Groza nevezett ki újakat, hogy erősítse a kormányhű elemeket a helyi közigazgatásban. Groza ezenkívül több földreform-programot hirdetett, amely a katonáknak kedvezett, akik kisajátíthatták és újraoszthatták az ötven hektár feletti birtokrészeket, valamint az árulók és távollevők földjét, illetve azokét, akik együttműködtek a háború alatti román kormánnyal, a [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy-]] és [[Szálasi Ferenc|Szálasi-rendszerrel]] vagy a nemzetiszocialista Németországgal.<ref>"Sweeping Reform Begins in Rumania", in ''The New York Times'', March 12, 1945; ProQuest Historical Newspapers, ''The New York Times (1851-2002)'', p.5</ref>
Noha igyekezett [[liberalizmus|liberálisként]] feltüntetni önmagát, Groza több olyan reformot hajtott cégre, amelynek célja az volt, hogy korlátozza a nemzeti tömegtájékoztatást. Miniszterelnökségének első hónapjában Groza betiltotta a ''România Nouă'' című népszerű napilapot, amely közel állt a Nemzeti Parasztpárt vezetőjéhez, [[Iuliu Maniu]]hoz, mivel nem értett egyet Groza reformjaival. A kinevezése utáni egy hónap alatt Groza több
A következő lépés az volt, hogy korlátozta a megengedett pártok számát. Noha Groza csak arra tett ígéretet, hogy a kormányhivatalokból és a diplomáciai testületekben végez tisztogatást, 1947 júniusában politikai szervezeteket kezdett üldözni, így például a [[Tămădău-ügy]] után letartóztatta a Nemzeti Parasztpárt több kulcsfiguráját és életfogytiglani börtönre ítélte Maniut „a román nép ellen elkövetett politikai bűneiért”.<ref name="Fischer-Galați"/> Ugyanennek az évnek az augusztusában feloszlatták a Nemzeti Parasztpártot és a [[Nemzeti Liberális Párt (Románia)|Nemzeti Liberális Pártot]], majd 1948-ban a [[Román Munkáspárt]] belépett a kormánykoalícióba, így a politikai ellenzék gyakorlatilag minimálisra apadt.<ref name="Crampton"/>
74. sor:
1990-ben lebontották a [[bukarest]]i és [[déva]]i szobrát, majd ez utóbbit 2007-ben szülőfalujában újra felállították.
==Magyarul==
*''Orosz-román fegyverszüneti egyezmény'' / ''Groza Péter és Sztalin marsall táviratváltása'' / ''Orosz-magyar fegyverszüneti egyezmény''; Józsa Béla, Kolozsvár, 1945
*
==Kapcsolódó cikkek==
* [[Első Groza-kormány]]▼
*
*
== Jegyzetek ==
| |||