„Költészet” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
10. sor:
A költészet maga ismét számos főbb és alsóbb fajokra oszlik ([[műfajok]]). A legáltalánosabb felosztás szerint a költészetnek három nagy ága van:
* [[epika]]▼
{| {{széptáblázat}}
* [[líra (műnem)|líra]]▼
|+
* [[dráma]]▼
|-
!<center>[[Epika]]
!|<center>[[Dráma]]
|-
|
* [[rege]]
* [[legenda]]
* [[mese]]
* [[költői elbeszélés]]
* [[románc]]
* [[ballada]]
* [[novella]]
* [[regény]]
|
* [[népdal]]
* [[műdal]]
* [[elégia]]
* [[óda]]
* [[himnusz]]
* [[ditirambus]]
* [[rapszódia]]
* [[epigramma]]
* [[gnóma]]
* [[állatmese]]
* [[paramithia]]
* [[parabola]]
* [[allegória]]
* [[szatíra]]
* [[tanítóköltemény]]
|
* [[tragédia]]
* [[komédia]]
* [[operette]]
* [[opera]]
|}
A költészet mint általában a művészet, egyike az emberi szellem legősibb tevékenységének; mint irodalmi ág, régibb a prózánál. Eredetileg a zenével közösen alkotott egy művészetet, az éneket; idővel elváltak egymástól (legkésőbb a líra vált el a zenétől), de a költészet az ősi közösség emlékéül bizonyos zeneiséget megőrzött: ez a versforma. Bizonyos tradíciói már a kultúra kezdetleges fokain kifejlődtek, s mielőtt az irodalom megalakulhatott volna, a K. külön testületek, a dalosok kezében többé-kevésbé jelentékeny fejlődést ért el (legnagyobbat a görögöknél). Fejlődése nemzetenként más-más viszonyok közt folyt, de a népköltészet közt is s még inkább az irodalmi költészetek közt mindig megvolt s később mind jobban fejlett az összeköttetés, s egyes népek és egyes korszakok K.-e állandó világirodalmi befolyással van a későbbi korok, illetőleg más népek költészetére.<ref name=pallas/>
| |||