|
[[Fájl:BabbageDifferenceEngine.jpg|bélyegkép|jobbra|A differenciálgép egy része, amit a Babbage műhelyében talált darabokból raktak össze]]
{{bővebben|Differenciálgép}}
Be is mutathatta a ''differenciálgép'' névre elkeresztelt modelljét a [[Királyi Csillagászati Társaság]]nak, [[1821]]-ben. Az a cél vezérelte ebben, hogy polinomtáblákat alkalmazzon számszerű ábrázoláshoz (ezt nevezte differenciálásnak). A Társaság helyeselte a tervet, és az angol kormány 1500 [[Font sterling|fontos]] díját is odaítélték neki, [[1823]]-ban. A gép készítését elkezdte, de soha nem fejezte be. Két dolog miatt: az egyik, hogy a belső [[súrlódás]] és áttétel nem állt megfelelő szinten abban az időben, s az állandó vibráció problémákat okozott. A másik az volt, hogy az eredeti terveket megváltoztatta a gép készítése közben. [[1833]]-ra 17 000 font ellenére sem tudott kézzelfogható végleges eredményt felmutatni.
Az első differenciálgép 25 ezer alkatrészből állt. 15 tonnát nyomott és két és fél méter magas volt. A másodiknak csak a terveit készítette el. Ez az a gép, amit 1989 és 1991 közt építtettek meg, első számításait a Londoni Tudományos Múzeumban végezte el, és 31 számjegyes eredményeket adott ki.
A második géphez Babbage nyomtatót is tervezett.
{{horgony|analitikai gép}}
== Az analitikai gép ==
Miután a differenciálgép megépítésének kísérlete megbukott, Babbage egy még bonyolultabb masina, az [[analitikai gép]] megtervezésébe fogott és haláláig több változatot készített.
A fő eltérés a differenciálgéptől az volt, hogy az analitikai gép [[lyukkártya|lyukkártyákkal]] programozható lett volna. Ez megint csak forradalmi ötlet volt a számítógép történetében, bár maga az eszköz nem teljesen új, hiszen [[Joseph Marie Jacquard]] a szövőgépen már korábban is alkalmazott lyukkártyát. A gép egy olyan mechanikus számológépet is működtetett volna, amely már létező számítások eredményeit formulázta volna meg lyukkártyasorozatok segítségével. A terv számos olyan módszert vezetett be, amelyeket a modern számítógépek alkalmaznak. Ha megépül, ez lett volna az első [[Turing-teljesség|Turing-teljes]] számítógép.
[[Ada Lovelace]], egyike a néhány matematikusnak, akik megértették Babbage elképzeléseit, programot írt az analitikai géphez, és ezzel ő lett az első női programozó. Ha a gép megépül, programja képes lett volna kikalkulálni a [[Bernoulli-számok]] sorozatát.
| 