„Wilhelm Schickard” változatai közötti eltérés

 
== Élete ==
Korán nyilvánvaló lett matematikai tehetsége, [[1610]]-ben a tübingeni kolostorba nyert felvételt, ezután [[1614]] és [[1619]] közt [[Württemberg]]ben tevékenykedett lelkés
Korán nyilvánvaló lett matematikai tehetsége, [[1610]]-ben a tübingeni kolostorba nyert felvételt, ezután [[1614]] és [[1619]] közt [[Württemberg]]ben tevékenykedett lelkészként. [[1617]]-ben meglátogatta [[Johannes Kepler]], és a köztük fennálló korkülönbség ellenére – Kepler 20 évvel volt idősebb nála – szoros barátságot kötöttek. Amikor [[1618]]-ban, a harmincéves háború kitörésének évében egy év alatt szokatlanul sok [[üstökös]] tűnt fel az égbolton, Schickard a württenbergi herceg kérésére egy értekezést készített róluk, amelyben a korában megszokott babonákkal szemben tudományos oldalról próbálta megközelíteni a témát. [[1619]]-ben a [[Tübingeni Egyetem]] hebraisztikai tanszékére nevezték ki professzornak, ekkor írja meg a [[héber nyelv]] oktatásáról szóló alapművét, amelyet egészen [[1731]]-ig többször is kiadtak.
[[Fájl:Schickardalairas.jpg|bélyegkép|Wilhelm Schickard aláírása Drusius: Loca difficiliora című munkájában. A könyv Schickard könyvtárából származik.]]
jesen), ez feltehetőleg a harmincéves háború alatt veszett el.
Első természettudományos munkája [[1623]]-ban jelent meg, ez egy égboltmodell volt, amely elsőként mutatta be az északi félteke égboltját a Földről nézve. Később egy olyan világmodellt is megalkotott, amelyen egyaránt bemutatható volt a Föld- és a Nap-középpontú Naprendszer is. Ebben az időben tervezte meg azt a mechanikus számológépet, amelyet Kepler munkájának segítésére tervezett. A számológép első darabját egy helyi órásmester kezdte el készíteni, ám a munka egy Tübingben tomboló tűzvészben megsemmisült. Kepler ebben az időben a Mars pályáját számolta, ezzel akarta bizonyítani, hogy a Naprendszer középpontja a Nap. Schickard a számológépből egy másik példányt is készített (egyes források szerint ez sem készült el teljesen), ez feltehetőleg a harmincéves háború alatt veszett el.
[[Fájl:Wilhelm Schickard sajátkezű jegyzetei Drusius Loca difficiliora című munkájában.jpg|bélyegkép|Wilhelm Schickard sajátkezű jegyzetei Drusius: Loca difficiliora című munkájában.]]
Magában a gépezetben egymáshoz szorosan illeszkedő tíz- és egyfogú fogaskerekek, illetve rudak voltak, és a négy alapművelet volt elvégezhető rajta. A számításokat mechanikusan, a rudak, fogaskerekek és egy automatikus átvitelképző mechanizmus kombinációjával végezte el. Schickard [[1623]]-ban két, Keplernek írott levelében beszámolt a készülékről, amelyben így számolt be róla: „az összeadás és kivonás műveletét teljesen, a szorzást és az osztást részben automatizálta”, illetve: „az adott számokkal automatikusan számol: összead, kivon, szoroz és oszt. Bizonyára örülne, ha látná, hogyan gyűjti össze [a gép] a tízes és százas maradékokat, vagy kivonáskor hogyan vesz el belőlük…”. Az első levél [[1623]]. [[szeptember 20.|szeptember 20-án]], a második [[1624]]. [[február 25.|február 25-én]] kelt. E leveleket [[1957]]-ben találták meg, és a bennük lévő leírások alapján [[1960]]-ban az IBM elkészítette a gép működő modelljét. A számológép működési elve híven követte a [[John Napier (matematikus)|John Napier]] ([[1550]] – [[1617]]) által készített úgynevezett „Napier-csontok” számolási eljárásait. A részeredményeket számtárcsákon tárolta, a túlcsordulást egy kis csengő megszólaltatásával jelezte.
 
[[1631]]-ben Keplerrel közös tanítójuk, [[Michael Mästlin]] csillagászprofesszor halálakor Schickardot nevezték ki utódjának. Komoly térképészeti munkásságot is kifejtett, [[1634]]-ben új, a korábbiaknál jóval egyszerűbb mérési módszereket fejlesztett ki, valamint elkészítette az addigiaknál jóval pontosabb, a Württenbergi Hercegségeket ábrázoló térképeket. E térképek zöme is megsemmisült, mindössze kettő maradt fenn.
Névtelen felhasználó