„Szent Mór (11. század)” változatai közötti eltérés

Fiatalon, körülbelül 30 éves korában lett [[apát]]. Élénk kapcsolatot tartott fenn a [[Nyitra (település)|Nyitra]] melletti [[Zobor (hegy)|Zobor-hegyi]] [[Kolostor|monostorral]].

 

[[Fájl:Szekely B I Andras koronazas.jpg|thumb|250px|[[Székely Bertalan]]: I. Endre megkoronázása]] Az ''Annales Posonienses'' évbejegyzése szerint [[I. István magyar király|Szent István]] hívására [[1036]]-tól a [[pécsi egyházmegye]] második [[püspök]]e lett. [[Szent Gellért]]tel és társaival ellentétben az [[1046]]-os [[Vata-féle lázadás|Vata-féle pogánylázadás]]kor nem történt baja. [[I. András magyar király|I. András]] koronázásakor egyike volt a szertartást végző három püspöknek. Mór kézírását olvashatjuk a [[tihany]]i apátság alapítólevelén ([[1055]]). Feltételezhető, hogy jelen volt [[1061]]-ben [[Szekszárd]]on az apátság alapításánál, és két évre rá ő temette ugyanott el [[I. Béla magyar király|I. Béla]] királyt. 1064-ben Pécsett békült ki egymással [[Salamon magyar király|Salamon]] és [[I. Géza magyar király|Géza]] királyfi. A béke után ő koronázta meg Salamont királlyá.<ref>[http://www.pecsma.hu/abszolut-pecs/pecs-szentjet-istvan-kiraly-sem-tudta-szora-birni/ Pécs szentjét István király sem tudta szóra bírni]</ref> Ebben az időszakban írta meg az első magyar legendát [[Szent Zoerard-András|Szent Zoerárd (Szórád) Andrásról]] és [[Zoborhegyi Szent Benedek|Szent Benedek]]ről, az ún. Zobor-hegyi remetékről.