„Új-Kaledónia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A népszavazás említése a legtetejéről a története rész aljára költözött |
|||
89. sor:
[[Fájl:OUI-NON_en_tête_referendum_2018.png|250px|bélyegkép|A függetlenségi referendum eredménye kerületenként (zöld: mellette, piros: ellene)]]
Új-Kaledónia [[1986]] óta rajta van az [[Egyesült Nemzetek Szervezete]] által készített [[Önkormányzat (fogalom)|önkormányzattal]] nem rendelkező területek listáján. A [[Kanak Szocialista Nemzeti Felszabadító Front]] (FLNKS) 1985-ben indította meg agitációját a függetlenségért. Az FLNKS (amelynek vezetőjét, [[Jean-Marie Tjibaou]]-t 1989-ben meggyilkolták) '''Kanaky''' néven javasolt független államot. A zavargások csúcspontja [[1988]]-ban Ouvéa-ban egy véres túszejtés volt. A nyugtalanság eredménye az egyre nagyobb autonómia lett: 1988-ban a [[Matignon]]-egyezmény, 1998-ban a Nouméa-egyezmény alapján. Ezek szerint Új-Kaledónia fokozatosan elválik Franciaországtól, ez a folyamat visszafordíthatatlan. Bevezették a helyi új-kaledóniai állampolgárságot, az [[identitás]] megerősítésére nemzeti szimbólumokat (például [[zászló]]t) fogadtak el és [[népszavazás]]t irányoztak elő a [[Függetlenség (jog)|teljes függetlenségről]]. A szavazást 2018. november 4-én tartották, melyen a 174 ezer jogosult több mint 80%-a vett részt és 56,4/43,6% arányban elutasították a szuverenitást. Általában a kanakok lakta térségekben a függetlenségre szavaztak, míg ott, ahol az európai bevándorlók leszármazottaiból áll a lakosság többsége, ellene szavaztak.<ref>[http://www.atv.hu/kulfold/20181104-nem-szakad-el-uj-kaledonia-franciaorszagtol Nem szakad el Új-Kaledónia Franciaországtól] (atv.hu, 2018. november 4.)</ref>
A terület jelentős autonómiát élvez a Francia Köztársaságon belül (de jure az egyetlen autonóm francia terület), a francia állampolgárságon belül létezik saját új-kaledóniai állampolgárság, s a francia kormány a külügyeken, védelmi ügyeken, rendőri ügyeken és a valutaügyeken kívül minden más ügyet a helyi választott testületekre delegál. A függetlenség hívei és ellenzői közti egyensúly érdekében Új-Kaledónia mindenkori elnökének és alelnökének kötelezően a szemben álló táborból kell származnia: amennyiben a választásokon függetlenség-ellenes jelölt nyeri el az elnöki posztot, az alelnöknek kötelezően függetlenségpártinak kell lennie, és fordítva. [[2018]]. [[november 4.|november 4]]-én [[népszavazás]] döntött úgy, hogy Új-Kaledónia továbbra is Franciaország tengerentúli területe maradjon.<ref>[https://index.hu/kulfold/2018/11/04/uj-kaledonia_ugy_dontott_hogy_franciaorszag_resze_marad/ Új-Kaledónia úgy döntött, hogy Franciaország része marad]</ref>
| |||