„Energiahordozó” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Az '''energiahordozó''' olyan anyag vagy jelenség, amivel mechanikai munka valamint hő állítható elő illetve általa vegyi vagy fizikai eljárások működtethetők és/vagy fűthetők (definíció az [[ISO 13600]] szerint). Környezetvédelmi szempontból kiemelkedőek azok, amelyek megújulásra képesek vagy használatuk nem akadályozza a további keletkezésüketkeleményez. [[Környezetszennyezés]]t súlyosbítja például az energiahordozók fokozódó elégetése, hatásai pl. az [[üvegházhatás]], [[savas eső]]k ennek következtében termőterületek elvesztése, védett fajok kipusztulása ehhez hozzá járulnak a lokális károkozások mint külszíni bányászat, tájrombolás (pl. meddőhányók) vezetékek telepítése, talajszennyezés. A [[vízszennyezés|vizek szennyezésénél]] tengeri kitermelés, tankerhajók balesetei, hulladék-elhelyezés problémái okoznak gondot.
Az anyagból kinyert energia átalakítása illetve felhasználása nincs térhez kötve és bármikor alkalmazható akár a közlekedésben, iparban vagy egyéb energiafelhasználással járó tevékenységeinknél. [[Energiatárolás|Energiatárolók]] egyaránt lehetnek mesterségesen előállítottak vagy természetből nyerhetőek, az ilyen közvetítők lehetnek például [[rugó]]k, elektromos [[Akkumulátor (energiatároló)|akkumulátor]]ok, [[Kondenzátor (áramköri alkatrész)|kondenzátorok]], sűrített levegő, gátak mögött tárolt víz, [[hidrogén]], [[kőolaj]], [[szén]], [[fa (anyag)|fa]], a [[földgáz]] stb.
 
Energiahordozó gyakorlatilag minden olyan anyag vagy rendszer lehet, melynek átalakításával később kinyerhető energiához jutunk és ezt például egy készülék vagy a jármű segítségével saját, vagy a környezetünk hasznára fordíthatjuk.
 
Napjainkban a környezet tudatos életre való igény mind inkább előtérbe helyezi például a hidrogén energiahordozót, és a többi úgyszintén nem elhanyagolható fontosságú [[megújuló energiaforrás]]okat. Villamos energia raktározására a hidrogén a megfelelő technikai háttér biztosítását követően kiválóan alkalmas lehet. Mivel a felhasználása túl költséges, ezért a hidrogénautó és a háztartási generátor inkább csak demonstrációszerűen van jelen, főleg a nyugati társadalmakban. Európa és a fejlett ipari országok jelenleg több energiát fogyasztanak, mint amit megtermelnek. Egyes vélemények szerint a jövőben a hatékonyság jelentős javulása mellett, az energiafogyasztás másfélszeresére nő, melyet leginkább a fosszilis energiaforrások (ezen belül a szénfelhasználás) növekedése fedezi. A Föld készlete a hagyományos energiahordozók (mint a [[szén]], a [[szénhidrogének]] vagy az [[atomenergia]]) terén véges. Különösen a szénhidrogének mennyisége aggasztó. A jelenlegi technológiával meghajtott gépkocsik üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen kőolajból legfeljebb száz évre, de pesszimistább számítások szerint csak három évtizedre elegendő tartalék áll az emberiség rendelkezésére. Az energiahordozókból termelt energia előállítása gyakran szennyezi vagy nagy mértékben veszélyezteti környezetünk állapotát. Ezek a tényezők külön-külön is indokolják az [[alternatív energiaforrások]] elterjedését.
 
== Az energiahordozók besorolása ==
 
I primer energiahordozók (természetből kinyert energiahordozók)
 
* Meg nem újítható [[fosszilis tüzelőanyagok|fosszilis energiahordozók]] Pl. [[szén]], [[kőolaj]], [[földgáz]],
* Primer, de nem fosszilis Pl. [[urán]]
* [[Megújuló energiaforrás|Megújuló energiahordozók]] Pl. [[szélenergia|szél]], [[vízerőmű|víz]], hullám erőmű, [[biomassza]], [[geotermikus energia|geotermális erőmű]]
 
II Szekunder energiahordozók (az elsődleges energiahordozók átalakításából nyerjük)
 
* Pl. [[elektromos áram]],
* [[kőolaj]] lepárlás termékei közül: gázolaj (dízelolaj), [[benzin]], [[petróleum]], pakura
* [[szén]]lepárlás termékei: [[koksz]], széngáz
* [[sűrített levegő]]
* [[hidrogén]]
 
==Az energiagazdaság okozta környezeti problémák==
 
A fogyó [[fosszilis tüzelőanyagok|fosszilis energiahordozók]] növekvő kitermelése globális energiaválságot eredményez. [[Környezetszennyezés]]t súlyosbítja például az energiahordozók fokozódó elégetése, hatásai pl. az [[üvegházhatás]], [[savas eső]]k ennek következtében termőterületek elvesztése, védett fajok kipusztulása ehhez hozzá járulnak a lokális károkozások mint külszíni bányászat, tájrombolás (pl. meddőhányók) vezetékek telepítése, talajszennyezés. A [[vízszennyezés|vizek szennyezésénél]] tengeri kitermelés, tankerhajók balesetei, hulladék-elhelyezés problémái okoznak gondot.
Az ártalmak mérséklésre lehetőség az energiatakarékosság melyet elérhetünk korszerűbb kisebb energiaigényű technológia alkalmazásával. Az elhagyott bányaterületek [[rekultiváció|rekultiválása]], [[újrahasznosítás]]a.
 
== Fordítás {{fordítás|en|Energy_carrier}}==
* {{fordítás|en|Energy_carrier}}
 
== Források ==
* [http://www.kovacsaron.hu/tudomany/altenergia.pdf Alternatív energiaforrások és energiahordozók hazánkban, Kovács Áron Zoltán 2005]